Kertről kertreHóharmat előtt

2015. október 13., kedd, Közélet

Ki ne örvendene, amikor háromszéki megújuló gyümölcskertészetünk híreiről vesz tudomást. Szinte lehetetlen felsorolni már azokat a fiatal-középkorú családokat, amelyeknek kiterjedt gyümölcsöseiben örömmel fedezzük fel őshonos almafajtáinkat, és megférnek ott az újak is.  Minden almafajtának külön élete van, de akad, amely szorosabban kötődik mihozzánk, történelmünkhöz. A minap egy tál Czetz-almát kaptam ajándékba, ennek okán kalandoztunk Bodosban, Olaszteleken és Gidófalván is.

  • Olasztelek főutcája. A szerző felvételei
    Olasztelek főutcája. A szerző felvételei
  • Czetz-alma
    Czetz-alma
  • Budai József (korabeli portré)
    Budai József (korabeli portré)
  • Tanyai Nagy Imre (korabeli portré)
    Tanyai Nagy Imre (korabeli portré)

Amikor a bodosi születésű Budai József (1851–1939) hosszú legényélet után házasságra adta a fejét, a kényszeremigrációban élő Czetz János (1822–1904) 1848–49-béli honvédtábornok fiútestvérének lányát, Czetz Máriát vette feleségül. Ekkor ő már túl volt a bodosi remeteségen, ahol nem akadt olyan kert, melyben ne ő szemzett-oltott volna, túl magyarláposi tanítói és ellenzéki politikusi kényszerévein, sőt, mezőtúri tanári évein is. Jeles miskolci gimnáziumi tanár volt, tanulóinak kedvence, a környék flórájának kutatója, de főként gyümölcsnemesítő, s bár túlzásnak tűnhet, százon felüli azon gyümölcsfajtáknak a száma, melyek révén örök hírnevet szerzett magának. Nos, ezek között volt a keresztezett Czetz-alma is, melyet a gidófalvi honvédtábornokról (egyesek szerint korán elhalt feleségéről) nevezett el.
A világháló áldása, hogy nem is olyan rég a gidófalvi gyökerekkel rendelkező miskolci Jancsó László genealógus barátom megajándékozott Czetz és felesége miskolci Deszka-temetőben álló sírkövéről készült fényképfelvételével. A sírt a miskolci Lévai József Református Gimnázium tanulói gondozzák. Budai nevét viseli a gimnázium biológialaboratóriuma, amely előtt bodosi kopjafa áll, ugyanis a gimnázium kapcsolatot ápol a Budai nevét viselő bodosi iskolával és református egyházközséggel.
Oltóvesszők postán
Kiderítetlen, miként került kapcsolatba Budai József az olaszteleki Nagy-tanya sokoldalú lakójával, Nagy Imrével. A lényeg, hogy Budai tanár úr a két világháború közötti időben postai csomagban küldte Olasztelekre miskolci kertjéből a legváltozatosabb oltóvesszőket. Így került a Czetz-alma is az erdővidéki faluba.
A Nagy-tanya gyümölcsösének nem egy alkalommal voltam látogatója, s közeli barátja, Nagy Imre (1878–1944) a régi rezsim által meghurcolt fiának, Nagy Ferencnek, aki egy alkalommal közös poharazgatásra hívott albérleti szobájába, Kolumbánné Gellért Ida lakására (ma: Olasztelek 80. szám). Barátja, a költő Holló Ernő társaságában folyt a terefere. Mindketten a sepsiszentgyörgyi Székely Nép és Székelyudvarhelyen megjelenő Hargita napi- és hetilap szerkesztői voltak 1940–1944 között. A ház tulajdonosa, Ida néni az író és lapszerkesztő, a hétfalusi csángók néprajzának közlője, Kolumbán Lajos (1875–1958) közeli rokona volt. Találkozásunkkor láttam kertjében az akkor még fiatal és egészséges Czetz-almafát. Örvendeztem: egy csapásra két emlék!? Azóta Kolumbán Lajosnak is emléktáblát állított a szülőfalu a református templom homlokfalára, s megjelölték Márkó Álmos mai lakóházát is, melynek helyén állt Kolumbán Lajos szülőháza. A ház asszonya, Márkóné Kolumbán Margit, mint rokon, a kiterjedt, jeles Kolumbán család jó ismerője.
A Nagy-tanya helye ma pusztaság, mint mondták a faluban, „a kollektív gazdaság idejében elpusztult”, se kúria, se gyümölcsös, se a régi, jó vizű kút!
Fodorék eligazítanak
Az ajándékba kapott tál Czetz-alma örömén látogattunk el mintegy három évtized eltelte után ismét Olasztelekre alanyfa-keresőben.
– Nem kell aggódni – mondta a szomszéd 81-es szám alatti tulajdonos, Fodor László, ’sze megvan, él még a Czetz-almafa a szomszéd kertben. Antika, vezesd hátra a vendégeket, hogy vetessék le!
Gondozatlan állapotban ugyan, de örömünkre ott állt a bozótban az emlék almafa! Szomszédjában tisztes korú pónyik- és kisasszonyalmafa jelzi, hogy Háromszék-szerte tele vannak gyümölcsöseink régi és öreg almafákkal, már termésük is kevesebb, a gyümölcsök mérete is szerényebb, de a gazda tisztelete, a hagyomány és az emlékőrzés nem engedi, hogy láncfű­résszel vessenek véget életüknek. Három évtizede annak is, hogy korabeli hírlapi beszámolónk nyomán megkeresett Kátai Károly (1910–1997) gidófalvi gyümölcskertész, aki Ida néni kertjéből Czetz-oltóvesszőket hozott, és megtelepítette ezt az almafajtát saját kertjében. Tette ezt passzióból, de faluja jeles szülöttének emlékére is.
– Édesapámmal – folytatta a történetet Kátai Károly fia, Kátai István Sepsiszentgyörgyön –, aki Érden lakó nyugalmazott mezőgazdász mérnök, s maga is megszállott pomológus, a gidófalvi Czetz János-emlékház előterébe akartuk a csemetéket elültetni, de az akkori presbitérium nem egyezett bele (!?), s így azok a gyümölcsösünkben kaptak helyet. Négy példány van még belőlük. Megöregedtek, de teremnek, ebből küldtem önnek is. Nyár végi és ősz eleji leves alma, nem a legellenállóbb, de lám, történelmi értékű!
Czetz János az argentin hadsereg kiemelkedő szervezője és Argentína katonai akadémiájának 25 éven keresztül igazgató-parancsnoka volt. Ka­tonai tevékenysége mellett jelentős földrajztudományi munkássága. Emlékét felelősségtudattal őrzi szülőfaluja is.
Úgy érezzük, az olaszteleki tanyai Nagy Imréről is szólnunk kell. Nagyapja Sátoraljaújhelyről került „puskamívesként az erdőfülei vasverető kitsi hámorhoz”, s a péterváradi börtönben végezte életét. Az unoka kiváló ismerője volt a vidék földtani felépítésének, tanyai kú­riája kiindulópontja volt a két világháború között a korabeli erdélyi magyar tudósok Hargita-expedícióinak. Megszállott pomológus is volt, kertjéből nem hiányzott egyetlen Budai-almafajta sem! Olaszteleki gyümölcsösének pusztulása pótolhatatlan. (Vajon hol lehet, él-e valahol a faluban a Szádeczky-alma, amelyet a Sepsiszentgyörgy környékét is kutató kiváló geológusról nevezett el Budai József?)
Nagy Imre 1901–1944 között jelentős madártani megfigyeléseket végzett Erdővidéken. Összesen 72 madárfajt figyelt és tanulmányozott, így nemcsak a földtan és a pomológia, hanem az ornitológia erdővidéki úttörőjeként is számon tartjuk. Madártani munkásságának eredményeit az erdélyi származású tudós, néhai Kováts Lajos dolgozta fel, földtani hagyatékát e sorok írója a Székelykeresztúri Múzeum emlékkönyvében (1974).
Czetz tábornok porai a Buenos Aires-i katonai akadémia sírkápolnájában, Nagy Imre és Nagy Ferenc porai pedig az olaszteleki temetőben nyugszanak. Czetznek emlékszobrot állítottak Argentínában, a tanyai Nagy családra csak az írott emlékek és sírkövük emlékeztet az olaszteleki temetőben.
A Czetz-alma nemcsak a Kátai család gidófalvi kertjében menekült meg évtizedekkel ezelőtt, hanem azóta két helyen is újraszületett. Egyed Csaba nyugalmazott erdészmérnök közreműködésével, sok-sok másfajta háromszéki és erdővidéki oltóvesszővel együtt a Czetz-alma bekerült Kovács Gyula porszombati (Zala megye) erdész, a Tündérkert-mozgalom kezdeményezőjének őshonos gyümölcsfajta-gyűjteményébe is. S miként Egyed Csaba tájékoztatott, „bodosi gyümölcsösömben is van egy szépen fejlődő Czetz-csemete, amely ebben az évben már egy almát termett”. Nincs tudomásunk arról, hogy lenne Czetz-almafa Budai József szülőfalujában. S ha ez így van, akkor ez a jeles Budai nemesítésű gyümölcsfánk csupán néhány éve került vissza Bodosba, mintegy 75 évvel Budai József halála után!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2015-10-13: Magazin - :

Dragomán György hódít

A Kolozsvári Nemzetközi Könyvfesztivál díját vette át pénteken Dragomán György író, A fehér király és a Máglya című regény szerzője. Gabriel Bota, a fesztivál művészeti igazgatója elmondta, hogy A fehér király óriási sikert aratott a román irodalomkedvelők körében. A Máglya román kiadását a fesztiválon mutatták be.
 
2015-10-13: Faluvilág - Bokor Gábor:

Kölcsönösen előnyös szerződés (Zágon)

Újabb testvértelepüléssel gyarapodott Zágon. A község harminctagú küldöttsége látogatott a magyarországi Tarpára, ahol Kis József zágoni és Szécsi Szabolcs tarpai polgármester együttműködési és partnerségi szerződést írt alá. Az eseményen a magyar kormány magas beosztású tisztségviselői is jelen voltak.