Ifj. Kese József legényembereként tíz évvel ezelőtt úgy határozott, hogy nem veszi nyakába a nagyvilágot, megpróbálja azt, ami kezdetnek nem a legkönnyebb: otthon maradni szülőfalujában, s a szülői háznál megteremteni a falusi élet emberi feltételeit.
Eredményesen. Harminchárom évesen most a szülőfalut képviseli az uzoni tanácsban, családalapítást is tervez.
Apai ágon tősgyökeres lisznyói családból származik, így hát a földművelés-állattenyésztés nem volt idegen tőle. A mezőt, a gépeket, az állattartást azonban szeretni kell. Elhatározta hát, hogy részt vesz a LAM Alapítvány képző programjában, belekóstolt a nyelvtanulásba és Svájcban a farmermesterség gyakorlatába. Beszél németül, tartja a kapcsolatot svájci főnökével. Svájci álmait kellett itthon felépítenie.
— Nem volt könnyű – mondta. — Adva volt itthon a gazdasági épületek egy része, azokat kellett LAM-kölcsönből bővíteni, gépeket vásárolni nemcsak a mezőműveléshez, hanem az állattartáshoz is. Munkával, kitartással a kölcsönt is sikerült törlesztenem. Nyolcvan százalékban minden munkát géppel végzek, kezdve a répa-, pityókaszedővel, -vetővel. Speciális, jó gépeim vannak, mind Nyugatról vásároltuk. Használtak, de jól szolgálnak most is. Itt a csűrben a szénaszecskázó és -szállító berendezés, ezzel darabolom és raktározom a csűr odorába a száraz takarmányt.
— Mi hiányzik?
— Nincsen még például egy fejőstandom. Kisebb tejfeldolgozót szeretnék építeni itthon. Ezért várom a pályázati lehetőségeket. Vásároltam erre a célra a falun kívül egy egyhektáros telket. Közelében a villanyhálózat. Hollandiából szeretnék hozni egy lebontott kisebb csarnokot. A géppark is ott kapna helyet. Az egy-két fejőstehenes ún. megélhetési állattartásnak, mezőgazdaságnak nem lesz jövője. Rajtam kívül még néhányan gondolkodnak nagyobb üzemű komplex farmokban, de vannak, akik úgy érzik, az uniós követelményeknek nem tudnak eleget tenni, s elmentek, amíg nem késő, jobbacska munkahelyet keresni. Láttuk a krumplitermesztés buktatóit, ezért én inkább az ipari növények termesztésére összpontosítok. Itt van például a köles, ami lisznyói viszonylatban újdonság.
Kese Józsefnek jelen pillanatban tizennégy fejőstehene van abban az istállóban, amelyet már uniós normák szerint épített-alakított ki. Akárcsak a nagyobb farmoknál, gépesített az állatok ellátása, a trágya, a trágyalé eltávolítása, tárolása, egyszóval környezetbarát a gazdasági udvara. Elmondta, ha sikerül pályázatot nyernie, szándékában áll felszaporítani a jelenlegi állatállományt. Munkájában édesapja a legnagyobb segítsége.
