Veszélyeztetettek munkaerőpiaci integrálásaRomboló előítéletek

2015. október 14., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Noha jelentős összegek álltak rendelkezésre az Európai Szociális Alapból, a sérülékeny társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrálása továbbra is egyike a hatóságok, illetve az érintett szervezetek, vállalkozások legjelentősebb kihívásainak. A háromszéki foglalkoztatási ügynökség hamarosan záruló pályázata beszédes képet nyújt erről a megvalósítandó mutatók, illetve a terepen tapasztaltak tükrében.
 

A Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség nagyjából másfél évvel ezelőtt indította el három fejlesztési régióbeli ügynökség, illetve egy szociális ügyekben érdekelt fővárosi vállalat bevonásával Consens nevű projektjét. Ennek célja – amint Marlena Prejmerean projektfelelős kifejtette – segítséget nyújtani a sérülékeny vagy veszélyeztetett társadalmi csoportokhoz tartozóknak, hogy hatékonyabban betagolódjanak a munkaerőpiacba. A következő hónapban záruló program során mintegy 9,2 millió lejből gazdálkodhattak a kezdeményezők, ennek több mint kilencven százalékát az európai alap biztosította.
Az elképzelés szerint olyan szociális segítőrendszer létrehozását vagy legalább alapjainak letételét szeretnék elérni, amely ténylegesen a célcsoport igényeihez, elvárásaihoz, lehetőségeihez igazodik. Prejmerean szerint a veszélyeztetett csoportok mindegyikéből próbáltak bevonni embereket: romákat, állami gondozásból kikerülő fiatalokat, fogyatékkal élőket, egyszülős vagy többgyerekes családokból származókat, különleges helyzetben lévő nőket.
Gyakorlatban a projekt a felnőttképzések szervezését, eligazító központok létrehozását, illetve a munkaerőpiaci szereplők – munkáltatók, intézmények, munkavállalók – közötti kapcsolatot erősítő rendszer kiépítését jelentette. Ez utóbbi az ügynökségnél dolgozók felkészítését, továbbképzését tette szükségessé, olyan módszerek elsajátítását, amelyek révén az említett csoportokkal való kapcsolattartás, munka hatékonyabb lehet.
Prejmerean szerint mindkét oldalon volt és van még pótolnivaló, így például a hivatalnokok viszonyulásában is. A romák, illetve az állami gondozásból kikerültek esetében ez nagyon fontos, mivel náluk egyebek mellett azonosítani kell, hogy egyáltalán mi érdekli, mely szakma elsajátítása felé lehet irányítani őket. A romáknál ráadásul a kiindulási helyzet igen bonyolult, hiszen a felmérések szerint a programba bekerültek kevesebb mint egyharmada rendelkezik valamilyen munkahellyel (ezek négyötöde nem állandó), mindössze tíz százalékuk dolgozott huzamosabb ideig, a bevontak több mint fele pedig soha. Az állami gondozásból kikerülteknél fennáll még egy komoly gond: megalapozott társadalmi, viselkedési neveltetés hiányában a szabályok betartása, valamint a stresszkezelés nagy kihívás számukra, arról nem beszélve, hogy a 18. életévüket betöltve gyakorlatilag kikerülnek az addig ismert közösségből, és nem kapnak semmi mást helyébe.
A program révén az eredeti elképzelés szerint 1200, jobbára veszélyeztetett csoportból érkező személynek biztosítottak volna képzést, tanácsadást (csoportos foglalkozást is), de ezt a számot mostanra kétszázzal is meghaladták, és módosult a képzések tárgya is, mivel azt mindenhol alkalmazni kellett a helyi viszonyokhoz. Megugrott a projekthez csatlakozó munkáltatók és szociális szolgáltatók száma is mintegy ötvennel az előrelátott 160 helyett, így lehetséges volt 80 munkahely azonosítása, és mintegy 50-en munkát is találtak már.
A projektmenedzser szerint a résztvevők számára a legfontosabb, hogy több pénzük legyen, valamivel jobban éljenek, tehát első lépésként ebben kell segítséget nyújtani nekik. Viszont továbbra is komoly kihívást jelentenek a különböző előítéletek, amelyek a munkáltatók, esetenként pedig az intézmények részéről fenn­állnak. Mindez olyan körülmények között, hogy a legtöbb kedvezményezett részéről nyitottságot tapasztaltak, így sikerült közel nyolcszázuknak szakirányú képesítést biztosítani, megközelítőleg négyszáz személynek pedig alapvető tudást átadni. Utóbbiak közé tartozik egyebek mellett a munkahelyi viselkedés elsajátítása, az állásszerzési módszerek, de maga a munkahelyi fegyelem kérdése is. Prejmerean úgy véli: noha önmagában a program sikeresnek bizonyul, még sok a tennivaló, amelyek egy része egyszerűen pénzzel nem rendezhető, társadalmi összefogás szükséges.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1235
szavazógép
2015-10-14: Közélet - Ferencz Csaba:

Szállodaláncban a Park Hotel (Vendéglátás)

A kötelező feltételek teljesítése után, Háromszéken egyetlenként, a sepsiszentgyörgyi Park Szálló a Best Western Szállodalánc tagja lett. A mintegy kétéves felújítási és megfelelési folyamat végén az új nevet kapott Best Western Park Hotel már szerepel a balkáni térség országainak szakkatalógusában.
2015-10-14: Pénz, piac, vállalkozás - :

Hírbörze

Infláció
Negatív tartományban maradt szeptem­berben az éves infláció, ugyanakkor két tizeddel mínusz 1,7 százalékra emelkedett a korábbi mínusz 1,9 százalékról. Szeptemberben 0,26 százalék volt a havi infláció az előző hónaphoz képest. Legnagyobb mértékben, 0,90 százalékkal az élelmiszerek drágultak, a szolgáltatások 0,13 százalékkal kerültek többe, a nem élelmiszerek 0,15 százalékkal lettek olcsóbbak.