A terület, amelyen a Nyergestetőn álló emlékmű és tömegsír van, valamint annak környéke a csíkkozmási közbirtokossághoz tartozik. Az emlékmű szomszédságában található, romos állapotban lévő utászházat a Bodó Dávid által irányított közbirtokosság megvásárolta a brassói útügytől, felújította és részben kibővítette, bejáratához pedig székely kaput állított. Az épületet és a hozzá tartozó 3646 négyzetméteres területet hosszú távra bérbe adták a csíkkozmási Borbély házaspárnak, Andrásnak és Annának. Az elsődleges cél az volt, hogy a hely szelleméhez igazodva olyan kávéházat indítsanak be, ami nem sérti az itt nyugvó székely hősök emlékét.
Borbély András, aki civilben amatőr fotós és megszállott terepmotoros, elmondta: a tizenkét személynek éjszakai szállást biztosító menedékházat és történelmi kávézót a turisztika szakot végzett felesége egyéni vállalkozásként működteti. A kávézó beindításával dédelgetett álma vált valóra, már rég foglalkoztatta a gondolat, hogy a Nyergestető környékén egy vendéglátóipari egységet nyisson, pár évvel ezelőtt területet vásárolt lent, a Nyerges alatt, ahol előkészítette a terepet az építkezésre, majd négy esztendővel ezelőtt egyik Hollandiában élő, magyarországi születésű barátja, Oláh Ernő – akit kivitt a Nyergestetőre – adta az ötletet, hogy mi lenne, ha az egykori utászházban indítaná be a történelmi kávézót. Másnap már kérést nyújtott be a csíkkozmási közbirtokosság vezetőségéhez, amit a közgyűlés letárgyalt és jóvá is hagyott, de a romániai bürokrácia útvesztői miatt a kávézó beindítására csak idén nyáron, három év késéssel kerülhetett sor.
Nem volt szalagvágás, különösebb avatóünnepély – hangsúlyozta Borbély András –, hiszen a magyar történelmet szerető emberek úgysem kerülik el a kávézót, aki megnézi az emlékművet és a tömegsírt, a kávézóba is betér, ahol Szanka József szegedi csatatérkutató magángyűjteményének, 1848/49-es forradalmi emléktárlatának egy része is megtekinthető. A kávézó falait korabeli fegyverekkel, képekkel, festményekkel és térképekkel, ágyúgolyóval és huszártáskával díszítik. Az egyik sarokba könyvespolcot helyeztek el a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó könyvekkel. „Nem egy nagyvárosi szórakozóhelyre gondoltunk, hanem inkább történelmi, kulturális és hagyományőrző vonalon indultunk el, ami méltó Nyergestető szelleméhez”– hangsúlyozta Borbély András. Azt is elárulta, hogy a Szanka Józseftől kapott, a magyar forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményeit és személyiségeit bemutató anyag faragott táblákra kerül, melyekből tanösvényt alakítanak ki. „Itt azt sajátíthatják el a tanulók a magyar történelemből, amit történelemórán nem tanulnak” – mondotta a történelmi kávézó ötletgazdája. A történelmi kávézó működtetője Szanka Józsefnek köszönhetően Szabó József János és Babucs Zoltán hadtörténésszel, valamint Veress Sándor filmrendezővel is megismerkedett.
A vállalkozó azt is elmondta: rengeteg terve, ötlete van, de a leglényegesebb az, hogy aki betér a történelmi kávézóba, és rendhagyó történelemórán vesz részt, hazafiasabb érzelemmel távozik, és az itt látottakat legalább egy embernek továbbadja. Ez jelenti számukra az igazi elégtételt.