Ha csak rászorulókat érintene, akár támogatásként, felkarolásként is tekinthetnénk a kormány legújabb, erőteljesen szociálisnak tűnő intézkedését, melynek értelmében Ponta és csapata a büntetőkamatok elengedésével próbálja ösztönözni az adófizetést.
Hangoztatják: céljuk, hogy minél több cég és magánszemély fizesse ki járandóságát, a szerdai kormányrendelet szerint a ki nem fizetett adó kamatának mintegy felét elengedik, a büntetést pedig teljesen eltörlik abban az esetben, ha a jogi és magánszemélyek vállalják, hogy jövő év március végéig, illetve június végéig valamennyi adótartozásukat törlesztik. A derék miniszterelnök kifejtette, az intézkedéstől az adóbefizetések növekedését várják, és esélyt akarnak adni azoknak a cégeknek is, amelyek a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerültek.
Csakhogy a könnyítésnek nem csupán a kis jövedelműek, a nehezen élő nyugdíjasok örvendezhetnek, hanem – miként gazdasági elemzők felhívják a figyelmet – azok a mélyen eladósodott, esetlegesen pártpolitikai kötelékekbe csavarodott cégek is, amelyeket rossz pénzügyi mutatóik miatt eddig eltiltottak a közbeszerzési eljárásoktól. Mert az állami megrendelésből finanszírozott munkálatok bizony hasznosak lehetnek választási időszakban... Másrészt a szakértők arra is rámutatnak, hogy a büntetőkamatok elengedése nagyobb vállalatoknál igen jelentős – csak a Rompetrol esetében mintegy százmillió euró nagyságrendű tételről beszélnek –, vagyis összességében az államkasszát több százmillió eurós veszteség éri. De sebaj, választások előtt majd újra erőre kapnak a kormánykörökhöz csatlakozó cégek, s ez bizony szép szociáldemokrata teljesítmény. A hiányzó pénzt pedig vélhetően más ágazatoktól vonják majd el, szóba jöhet oktatás, egészségügy, s miként eddig, ezután sem épülnek majd az autópályák.
Eközben adófizetők százezrei, milliói, magánszemélyek és cégek egyaránt, akik tisztességesen fizetik járulékaikat, most kissé értetlenkedve tekinthetnek az adóamnesztiára, méltánytalannak is tarthatják a helyzetet, hiszen kormányzati segédlettel most valójában azok járnak jól, akik adósai az államkasszának. De talán már nem is akkora gond, hogy nem épülnek autópályák, sebaj, hiszen minek közbeszerezni, bajlódni, ha az áhított sztrádát végül úgyis olyan csapnivalóan készítik el, mint a Nagyszeben és Szászváros közötti tizenkét kilométeres útszakaszt – az elnökválasztási kampány tavalyi véghajrájában maga Ponta avatta fel –, melyet el kell bontani s újjáépíteni. Minek kínlódni, ha a kormányzat úgyis a mindenkori segélyezettek voksaira alapoz?