Ül az őszi napon
három kis anyóka,
fonogatnak, pereg
szaporán a rokka.
Öreg ujjbegyük közt
nem is kenderszálak,
fonallá a napnak
sugarai válnak.
S lemenőben a Nap
azért ragyog vissza,
finom fonalukat
nehogy elszakítsa.
Őszi réten
Őszi réten
lila-fehéren
csak viríts, csak viríts,
menyasszony-ruhás kikerics.
Eljön érted
szép vőlegényed,
csupadér, csupadér,
fehér lesz minden, hófehér.