Nem is csoda, hogy magyarjaink nem mentek előválasztani, mert október 11-e vasárnap volt, amikor az ember egy kicsit henyélhet, és választóink szorgalmasan lustálkodtak is. Ráadásul az idő is rossz volt, amikor még a kutyát sem teszik ki a házból. Miért tették volna ők ki saját lábukat a lucsokba a jó meleg otthonból? Most már csak azt kell megoldani, hogy a helyhatósági választásokkor legalább olyan rossz idő legyen, mint amilyen most volt, és akkor remélhetjük, hogy a románok sem mennek majd el szavazni. Azt könnyebb lesz elintézni, mint a magyarok mozgósítását és az összefogás megvalósítását. Az előválasztáson mutatkozó érdektelenségnek egy oka lehet: az, hogy a vásárhelyiek nem is akarnak változást, magyar polgármestert, mert ők igen-igen meg vannak elégedve Dorin Florea tevékenységével, ezért csak úgy tessék-lássék módon állnak leszavazásának kérdéséhez. Titokban biztosan örvendtek, amikor nem engedélyezte a felvonulást a székely szabadság napján, mert így nem kellett a vonulással fáradniuk. Talán mazochisták is, és direkt élvezik az őket ért jogtiprásokat. Örvendenek, hogy fegyverhordozója – a helyi rendőrség főnöke – hűségesen küzd a magyar utcanevek, magyar feliratok ellen, még a zöldségpiacokon is. Akkor meg minek oda magyar polgármester? A magyarok tanulhatnának a román szociáldemokratáktól, akiknek sikerült ugyanazon a vasárnapon párttagságukat 82 százalékban mozgósítaniuk, és nagy többséggel, mégpedig 90 százalékkal megválasztaniuk pártelnöknek Liviu Dragneát. Legrátermettebb, korrupcióval megvádolt nagykutyáik közül, úgy látszik, ő volt a legártatlanabb másfél év felfüggesztett börtönbüntetésével.
A mi ártatlan három marosvásárhelyi jelöltünk az előválasztás előtt ünnepélyesen megfogadta, hogy választóit arra fogja buzdítani: majd a polgármester-választáson szavazzanak a győztesre! A biztató jelekből előre lehet látni, lesz itt, kérem, olyan összefogás, hogy abból koldulnak a vásárhelyiek. A két vesztes igen elégedett saját eredményével, mondván, hogy a többiekhez képest ő milyen jó, a győztes gyatra eredményt ért el, és csak gyengén győzött. Utólag a vesztesektől semmi olyasmit nem hallani, hogy arra buzdítanák szavazóikat, adják voksukat a győztesre. Egyedül a győztes Soós Zoltán ért ezzel egyet. Közben a pártok tevékenyen dolgoznak az összefogáson, de valahogy nem jön össze.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői máris szorgalmasan szapulják egymást, a romániai magyarok és választóik nagy-nagy örömére. Az EMNP pénteki kézdivásárhelyi küldöttgyűlésén a pártelnök Szilágyi Zsolt azt mondta, hogy az MPP elnöke, Bíró Zsolt júdáspénzt fogadott el, ezzel arra utalva, hogy az RMDSZ támogatásáért cserébe parlamenti hely(eke)t engedne át nekik. Bíró Zsolt a Maszol.ro-nak erre reagálva azt válaszolta: „Szilágyi Zsolt szégyellje magát! Magatartásával végérvényesen kiírta magát, ha nem is az erdélyi magyar politikából, de a jobboldaliból biztosan.” A háromszéki MPP elnöke, Kulcsár-Terza József meg azt nyilatkozta, hogy júdáspénzről az beszél, aki tudja is, mi az… és az EMNP-től elérően az MPP nem magyarországi pénzekből politizál. Szilágyi azt is felemlegette, hogy az RMDSZ védi saját korruptjait.
A korrupció – Hofi óta tudjuk – az, amiben te nem vagy benne. Ez paradoxon, ugyanis akik nincsenek benne a hatalomban, azok ki vannak rekesztve minden jó és hasznot hozó korrupcióból. Ha nem jutsz hatalomhoz, tisztességes maradsz, és ott lenne a helyed. Ha oda kerülsz, akkor korrumpálódhatsz, és nincs, mit ott keresned.
Mit lehet itt tenni?