Magyarország 2016-tól évi 200 millió forintot fordít a Kárpát-medencei, határon túli épített kulturális örökség megőrzésére – ezt tartalmazza a Rómer Flóris Terv, melyet Nagyváradon egy konferencián mutatott be Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára.
A nagyváradi római katolikus püspökség által szervezett konferencián Rómer Flóris egykori nagyváradi kanonok, a magyar régészet „atyjának” munkásságát ismertették a terv névadója születésének 200. évfordulója alkalmából.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: a program célja megőrizni és megmenteni azokat a magyar kultúrához tartozó és az identitás megőrzése szempontjából fontos épületeket, szakrális és nem szakrális tereket, amelyeket a magyarság létrehozott az elmúlt több mint ezer év alatt a Kárpát-medencében.
Rámutatott: az összeg csak töredékét képes megmenteni a létező sok értéknek, de a komoly tudományos előkészítő munka lehetővé teszi, hogy az évi 200 millió forint olyan épületek megóvását szolgálja, amelyek leginkább rászorulnak védelemre, és így a magyarországi támogatás megfelelően hasznosuljon.
Közölte, hogy a Teleki László Alapítvány lesz a közreműködő szervezet, amely segíti a munka szakszerű lebonyolítását. Hangsúlyozta, nemcsak az odaítélésnél fontos az alapos előkészítés, hanem a kivitelezésnél is, mert az épületek nagy szakértelmet, sokszor különleges mesteremberi tudást igényelnek, ami folyamatos odafigyelést feltételez.
Elmondta: a pénz elosztásáról egyrészt pályázatok elbírálása útján döntenek. Várhatóan az év elején jelenik meg az első kiírás. Ugyanakkor a bírálóbizottság egyedi döntéseket is hoz majd, hiszen vannak területek, amelyeken léteznek ugyan emlékeink, de nincsenek már olyan magyar közösségek, amelyek képesek elkészíteni egy pályázatot. A bizottság figyelmét szakértői testület hívja fel majd ezekre a műemlékekre.
Emellett elkülönítenek egy úgynevezett vis major keretet is: amennyiben egy műemléket fenyegető természeti katasztrófa történik, a felújítását ebből el tudják végezni.
Az elbírálási szempontok között elsődlegesként említette a műemléki-művészi értéket, például hogy egy épület a magyarság történelmében milyen szerepet játszott. Kiegyensúlyozottságra törekednek Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék között, emellett arra is odafigyelnek, hogy arányosság legyen a különböző felekezetek között – tette hozzá.
