A végrehajtó tanács javaslatáról az ENSZ Közgyűlése a november 3-ától 18-áig tartó ülésszakán dönt. Az elfogadáshoz ugyan kétharmados többségre van szükség, a pozitív döntés azonban szinte biztosra vehető, hiszen az ENSZ 195 tagországa közül 111 már elismerte Koszovó függetlenségét.
Szerbia csalódott, egyrészt azért, mert Pristina ugyan 2008-ban egyoldalúan kimondta függetlenségét, Belgrád ezt azóta sem ismeri el, Koszovót továbbra is déli tartományának tartja. A szerb csalódottság másik oka pedig az, hogy a szerbek Koszovót vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartják, az ott található kolostorok a szerb pravoszláv egyházhoz tartoznak. Tomislav Nikolić szerb elnök még a döntés előtt elmondta: arra számít, Koszovót javasolni fogják az UNESCO-tagságra, de Belgrád akkor is tovább harcol azért, hogy Pristinát végül ne vegyék fel a szervezetbe. Nebojša Stefanović belügyminiszter szerint azok, „akik hatalmasabbak és erősebbek Szerbiánál, valami olyat tettek, ami se nem igazságos, se nem helyes”. Belgrád harcolni fog a döntés ellen, mert szerinte nem elfogadható, hogy azok, akik korábban szerb kulturális értékeket semmisítettek meg, most azokat védjék. A tárcavezető arra utalt, hogy Szerbia és Koszovó viszonya többször is kiéleződött az évek során, és a helyi albánok támadásokat intéztek a koszovói szerb vallási objektumok ellen. Az incidensek során a szerb fél is hasonló választ adott a támadásokra.