A katonai ügyészség nem indít nyomozást az 1989-es romániai forradalommal kapcsolatban, miután megállapította, hogy egyebek mellett a feltételezett bűncselekmények egy része elévült, másik része meg sem történt.
A legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészek az aktacsomó lezárásáról döntöttek, de határozatuk megtámadható a bíróságon, és Teodor Mărieş, a forradalom áldozatainak emlékét ápoló egyesület vezetője közölte, hogy élni fognak ezzel a lehetőséggel.
A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint háromezer sebesültet követelő romániai forradalom 1989. december 16-án kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátor.
A legfőbb ügyészség által tegnap kiadott közlemény szerint eredetileg több mint 4500 büntetőjogi per indult a forradalomkor történt eseményekkel kapcsolatban. Végül a katonai ügyészségek 112 aktában összesen 275 személy ellen emeltek vádat.
Az ügyészek úgy értékelték, hogy 1989. december 16. és 22. között – amíg Ceauşescu hatalmon volt – a karhatalmi erők keményen megtorolták a Ceauşescu-ellenes felkelést, majd a diktátor elmenekülése után hatalmi űr és káosz keletkezett. Így a katonaságot irányítók – magyarázzák az ügyészek – sokszor nem tudtak egymás parancsairól, ezért előfordult, hogy különböző katonai alakulatok egymásra nyitottak tüzet, azt feltételezve, hogy a túlsó oldalon ellenforradalmi erők állnak, amelyek Ceauşescunak a hatalomba való visszatérését akarják.
Mărieş bejelentette: Klaus Johannis államfőt kérik közvetítésre, mert erre az alkotmány lehetőséget ad, és Traian Băsescu korábbi elnök is megtette ezt. Băsescu mandátuma idején a nyilvánosság előtt többször felszólította a főügyészt, vizsgálja ki a forradalomkor történt eseményeket.
A strasbourgi emberi jogi bíróság januárban 832 500 euró kártérítést ítélt meg a forradalom 81 áldozatának amiatt, hogy a román igazságszolgáltatás mindmáig nem vizsgálta ki megfelelően ügyüket. Korábban már legalább hat hasonló ügyben ítélte el a strasbourgi bíróság Romániát, ahol mindössze két jogerős ítélet született: a temesvári felkelés vérbe fojtása miatt két volt tábornok 15 év börtönbüntetést kapott. Mihai Chiţac és Victor Atanasie Stănculescu 2009-ben került rács mögé, előbbi egy év múlva elhunyt, utóbbit öt év után (tavaly) feltételesen szabadlábra helyezték; most az 1990. június 13–15-ei bányászjárás perének egyik vádlottja.
