Amikor sárgulni-hullani kezdtek a falevelek, Mezőföld közepén mindenki a betakarodással foglalkozott. Megérkeztek Székelytamásfalváról az öt-nyolc osztályos iskolások, és egy nagyobb fiúcskának már kiáltoztak a kapu mögül: Siess, édes fiam, menni kell a mezőre! „Hálás ez a szörcsei határ – magyarázta vendégfogadónk: nincs olyan rossz esztendő, hogy valamivel ne ajándékozna meg bőségesebben. Most a kalászosok eresztettek jól, meg a pityóka, de nem maradt le a kukorica sem! Nálunk a gyermek és a föld terménye az aranytartalék”!
Szörcsei szemüvegen át
Bármilyen irányba tereltük a beszélgetést, mindig a székely valuta, a pityóka értékénél kötöttünk ki. Érthető: a sok befektetéssel és munkával, az időjárással küzdve megtermelt alapélelmiszer ára majdnem minden család számára életfeltétel.
– Ebben az évben mintha jobbacskán indult volna a vásár – mondta Kovács Attila helyi mezőgazdász – a szedés kezdetén többet is adtak a felvásárlók 70–75 baninál kilójáért, megesett hogy még 80 banit is fizettek, ha szép volt az áru. Most csökkent az ár, pillanatnyilag már nem nagyon keresik nálunk a pityókát. Tetemes eladnivaló már nincs, de valamennyi tartalék még van Szörcsén. A búza átlagos 4000 kg-os hozama biztató, de volt ennél magasabb is. Az idén a rozs is megadta átlagban a 4000 kg-ot.
– Elmondhatom, nem volt elég a közelmúltban leesett csapadék sem. Géppel szántok, de így is érzékelem, hogy mélyebben száraz és kemény a talaj, nincs nedvességtartalék – osztotta meg a földművelők számára fontos meglátását Paizs István.
Bárkivel beszélgettünk, szembesültünk az általános óhajjal: sürgető lenne a mezei utak rendbetétele a határban, de ha ez nem gonddal történik, tovább romolhat a helyzet. A gazdáknak a mezei út majdnem olyan fontos, mint a falu közötti.
Felszínen a falugondok
Egybecsengett látogatásunk idején a falu kívánsága, javíttassa ki már a rövid, aszfaltozatlan útszakaszokat a községvezetés, s véglegesítsék a Szörcse és Kovászna közötti vitás, 67 hektárra rugó, a falunak visszajáró földterület tulajdonjogi helyzetét.
Miként a falut a községi földosztó bizottságban képviselő Benedek Józseftől megtudtuk, a múlt héten kihelyezett tanácsülést tartottak Szörcsén, melyet falugyűlés követett, és mindenki elmondhatta, elsorolhatta panaszait. Tóth András volt tanácstag ismét felvetette és sürgette az említett visszajáró földterületek helyzetét.
A gondok orvoslásáról Demes Botond megbízott zabolai polgármestertől érdeklődtünk, aki elmondta, hogy beindult a vitás földterület ügyének rendezése, várják, hogy a kovásznai városi tanács nyújtsa be erről szóló iratcsomóját a megyei földosztó bizottsághoz. A falu területén egy régebbi téves úthosszmérés miatt aszfaltburkolat nélkül maradt mintegy 300 méternyi utcaszakasz, ezt saját alapjából rendezi az önkormányzat. Pénz hiányában nem volt lehetőség a nyáron a szörcsei dűlőutak felújítására. A községi tanács rábólintott, hogy szerezzenek be egy kisebb útgyalut a község területén felmerülő munkák kivitelezésére, az összeg rendelkezésükre áll, bár még pótolni kell. Az önkormányzat saját költségvetéséből tatarozzák a szörcsei kultúrotthont. A Mezőföldön áthaladó útnak van még egy rendezetlen szakasza a Szörcse falu és Barátos község határát jelölő Ér-hídjáig. Ennek korszerűsítése egyelőre még várat magára.
Eklézsia a közösségért
A helybeliek elismerően nyilatkoznak a református egyházi életről. A jelenlegi helyzetben elegendő, ha Zabolán községi napokat tartanak, minden falu erre külön-külön nem vállalkozhat, csak ha valamelyes anyagi bázisra tesz szert – hangzott a másik vélemény. Az egyház az új kenyér ünnepe mellett megszervezte az őszi hálaadó ünnepséget, amelybe belefért az istentisztelet, a kultúrműsor, fellépett a helybeli férfidalárda, és volt alkalom egy kevés vigasságra is a Kántor-kertben. Az ünnepségen tiszteletét tette Balogh Zoltán egyházmegyei esperes.
– Jól van ez így – fejtette ki Paizs Attila tanácstag, hiszen Szörcsén az egyházközség maga a falu, mert a reformátusok vannak többségben.
– Lépeget előre az eklézsia – részletezte Gáspár Erika lelkész. A tavaly megejtették a templomjavítást. Az idén sikerült rendezni a parókiához toldott épületszárny felső emeletét, ahol három vendégszobát alakítottak ki. Hátravan még az épület külső vakolása-festése. Kutat fúrattak az udvaron. Arra számít a presbitérium, hogy a közeljövőben még jobban bekapcsolódnak a hívek a gyülekezet mindennapi életébe. Összejött egy többnyire ökumenikus, de számukra fontos gyülekezeti kapcsolat a Nógrád megyei tehetős Mihálygerge településsel. Egy szörcsei küldöttség már meg is látogatta az ipolymenti települést, s várják leendő barátaik érkezését.
