A reformáció nem néhány vallási közösség magánügye, hanem olyan megújító erő, amely létfontosságú értékeket hozott létre, vagy erősített meg a magyar családok, települések, az ország és a Kárpát-medencei magyarság életében - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán tegnap.
Balog Zoltán a reformáció emléknapja alkalmából tartott ünnepségen elmondta, az értékek közül a szabadság és a hit mellett az egyik legfontosabb a nemzeti nyelv, a magyar nyelv, illetve annak megmentése. „Aki a nyelvet erősíti, őrzi és továbbadja, az a nemzetnek az önazonosságát, a magyarságtudatot erősíti” – fűzte hozzá. A miniszter arról beszélt, hogy a vallásszabadságért folytatott küzdelem egyben a magyar függetlenségért folytatott küzdelem volt a 16., a 17., a 18., és még a 19. század első felében is. A hitről mint értékről azt mondta, ez tesz képessé bennünket arra, hogy „megmaradjunk, túléljünk és éljünk”, enélkül az élet értelmét veszti. A hit hűség és bizonyosság egyben, ezzel van értelme és célja az életnek – hangsúlyozta. Balog Zoltán kijelentette: erre a hitre éppúgy szükség van, mint ezer vagy kétezer évvel ezelőtt, ugyanis ez kell a nemzet gyarapodásához és az egyház erősödéséhez. A gyarapodással kapcsolatos legnagyobb kihívásnak a magyarság lélekszámának csökkenését nevezte, mert a fogyó népességnek nem lesz ereje megtartani a reformáció örökségét. Elmondta, ma demográfiai mélyponton van Magyarország és egész Európa, a megszületett gyermekek nyolcvan százalékának „migráns háttere” van, vagyis ekkora részük már a bevándorlók gyermekei vagy unokái. Ezért gondolja azt Európa – folytatta –, hogy a hiányzó gyermekeket a migránsok gyermekeivel pótolják, „keletről, délről, innen-onnan, ezért rajtunk áll, hogy leszünk-e elegen”.
