Ma már nem kétséges, hogy a nagybányai festészet a maga újító mivoltában is a nagy festői hagyományok egy fejezete — vonja le a következtetést dr. Boros Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galé­ria munkatársa, a Csíki Székely Múzeumban május 8-án nyíló, a nagybányai művésztelep alkotóinak félszáz festményét bemutató kiállítás kurátora. A csíkszeredai múzeum ez évi vállalkozása ugyan nem hasonlítható a tavalyi, igen nagy sikerű Munkácsy-kiállításhoz, sok szempontból mégis több annál.

Több, mert a Székelyföldön a nagybányai művésztelep és festőiskola korszakmeghatározó, az erdélyi művészeti hagyomány egyik alapját képező, sőt, az egyetemes magyar képzőművészetet is megújító terméséből ily átfogó tárlatot még nem mutattak be. Húsz neves festő ötvenöt, zömmel a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő munkáját csodálhatják meg a látogatók az elég rövid ideig, csupán két hónapig nyitva tartó tárlaton. A válogatás elsősorban az alapító nemzedékre összpontosít (Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János, Glatz Oszkár, Iványi Grünwald Béla), de láthatóak a második nemzedék, az ún. ,,neósok" vagy másként ,,magyar vadak" alkotásaiból is (Czóbel Béla, Tihanyi Lajos, Boromisza Tibor, Perlrott Csaba Vilmos, Ziffer Sándor), illetve néhány mű erejéig a két világháború közötti időszak különféle stílusainak képviselői (Szobotka Imre, Aba-Novák Vilmos, Nagy Imre) is megjelennek. Különlegessége még a kiállításnak, hogy a Magyar Nemzeti Galériából érkező műtárgyak először láthatóak Erdélyben. A Csíki Székely Múzeum ezúttal is komoly marketingtevékenységgel készíti elő a tárlatot, önálló honlapot készítenek, megismétlik a középiskolások számára szervezett vetélkedőt, és lapunk is többfordulós játékot szervez, a nyerteseknek nagy formátumú Nagybánya-falinaptárakat, illetve ingyenes belépőket ajánlott fel a Csíki Székely Múzeum.