Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója teljesítményfelmérések eredményei alapján jutott arra a következtetésre, hogy még Hargita, Kovászna, illetve Kolozs megye román diákjai is átlagosan jobb eredményeket érnek el például matematikából az országos felmérőkön, mint a magyar diákok. A kutató szerint ez azzal magyarázható, hogy a romániai magyar nyelvű oktatási rendszer nem képes integrálni azokat, akik gyengébb képességgel rendelkeznek. Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója a nemzetközi tanulói teljesítménymérési program adatai alapján állapította meg, hogy az anyanyelvükön tanuló erdélyi magyar gyermekek mind matematikából, mind szövegértésből jobb eredményeket érnek el a románul tanuló magyar gyermekeknél. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a romló demográfiai helyzet ellenére nagyobb szervezettséggel, a források szakszerű elosztásával sok olyan erdélyi településen is fenntartható lenne a magyar nyelvű oktatás, ahol ez az elmúlt években válságba jutott. Három olyan konkrét esetet mutatott be, amikor magyar döntéshozók jó szándékú, de szakmailag nem kellőképpen megalapozott döntései vezettek a magyar oktatás leépüléséhez. Kántor Zoltán, a konferenciát szervező Nemzetpolitikai Kutatóintézet igaz­gatója elmondta, a kisebbségi oktatás kérdése egyszerre oktatáspolitikai és nemzetpolitikai kérdés. A kutató szerint az erdélyi magyar nyelvű oktatás számára a minőség javítása a kihívás. „Mondjuk ki: verseny folyik a többség és a kisebbség között az oktatásban. Ha a magyar oktatás nem tud felzárkózni, sőt, jobb lenni a románnál, egyre több szülő fogja a román iskolát választani  gyermekei számára” – fogalmazott Kántor Zoltán.