A megyei pénzügyi hivatal lapunk kérésére részletes kimutatást állított össze arról, hogy a háromszéki cégek milyen mértékben lesznek kedvezményezettek az adóamnesztia bevezetésével. Ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, hogy a be nem fizetett összegek, a felhalmozott késedelmi és büntetőkamatok milyen mértékben befolyásolták az adók begyűjtését. Az elemzéssel a számok tükrében arra kívántunk átfogó és közérthető képet kapni és adni, hogy a megyében működő közel ötezer cég milyen mértékig tesz eleget adófizetési kötelezettségeinek, vagyis hogy állunk az adófegyelemmel.
Számok és arányok
Bár a 44-es kormányrendelet alkalmazási szabályzata még nem jelent meg, így az adóamnesztia folyamatának pontos lebonyolítását sem ismerjük (nem újdonság, hogy felénk elég gyakori egy-egy jogszabály „átértelmezése” az alkalmazási normákkal), a megyei adóhivatalnak pontos kimutatása van arról, hogy hány cég adós az államnak, illetve mekkora kötelezettséget halmozott fel. A kimutatás azonban csak azokat a cégeket tartalmazza, amelyek adatait a megyei adóhatóság kezeli, vagyis hiányzik innen a Háromszéken bejegyzett és jobbára itt is működő 12 nagyvállalat, na meg az egyéni vállalkozók adatbázisa. Ez utóbbi egyébként az összforgalom mintegy tíz százalékát adja, így valószínűsíthető, hogy az elmaradásokból is hasonló arányban „részesülnek”. A nagy cégek tekintetében azonban nem kaptunk adatokat, így elemzésünk nem tartalmazza az általuk esetlegesen felhalmozott adósságot.
Idén szeptember végén összesen 2078 háromszéki cégnek van valamilyen tartozása, vagyis a működő cégek mintegy 40 százaléka nem törlesztette időben adókötelezettségeit. Az arány magasnak tűnik, ám ha figyelembe vesszük, hogy a rendelet értelmében három kategóriát kell megkülönböztetnünk, és ennek értelmében a kétezer cég közel fele már kérte kötelezettségei átütemezését, illetve törlesztette adóalapját (tehát csak korábbi tartozásainak késedelmi és büntetőkamataival tartozik), akkor árnyaltabb a kép. Számszerűen 1281 cég marad abban a kategóriában, amely adóval és kamatokkal is tartozik az államnak.
Szakemberek szerint egyébként egyáltalán nem kirívó, sőt, szinte napi gyakorlat, hogy a cégek adókötelezettségeik befizetésének átütemezését kérik és kapják meg a hatóságtól. Ambrus Attila megyei igazgató kérdésünkre úgy is fogalmazott, hogy a nagy nyilvánosságot kapott adóamnesztia-rendelet valójában egy eddig is használt módszer törvényesítése, sokkal inkább a politikai kommunikáció része, mint az államkassza gyarapításának eszköze.
De nézzük a „bajba jutottak” tartozásának mértékét. A 376 adósságait már átütemezett cég összesen közel 16 millió lej adóval tartozott az államnak a referencia-időpontban, kamataik pedig közel 5,4 millió lejre rúgnak. Az alaptartozással már nem rendelkező 421 cég korábbi kamatai pedig közel 400 ezer lejt tesznek ki. A „ténylegesen” adótartozással bíró több mint ezer cég alaptartozása valamivel több, mint 16,7 millió lej, kamataik pedig csaknem 7,7 millió lejre rúgnak. Összességében tehát idén szeptember végén az elmaradás 46 millió lejre rúg. Ha figyelembe vesszük, hogy az adóamnesztia értelmében a késedelmi kamat 54,2 százalékát és a büntetőkamat egészét csak akkor engedik el, ha 2016 március végéig a vállalkozó törleszti alapadósságát és a késedelmi kamatok 45,8 százalékát, vagyis háromszéki vonatkozásban összesen valamivel több, mint 36,8 millió lejt, akkor az adóamnesztia mértéke a felhalmozott adóságállomány mintegy 20 százalékára érvényes.
Az elmaradások jellegéről az is sokat elárul, hogy a fajlagos adósság, vagyis az egy adós cégre eső átlag össztartozás alig haladja meg a 22 ezer lejt. S ha figyelembe vesszük, hogy a már átütemezett, illetve csak kamattartozással rendelkező adósok valójában már megoldották kötelezettségeik törlesztését, akkor átlagban cégenként a tartozás 19 ezer lejre rúg. Vagyis – egy másik összehasonlításban – a szeptemberig Háromszéken felhalmozott adósságállomány átlagban a befizetett éves adó 14 százalékát sem éri el.
Adófegyelem
Ha a háromszéki vállalkozások adófegyelmét kívánjuk általánosan értékelni, még néhány adattal kell szolgálnunk, hiszen az elmaradások valódi súlya akkor értelmezhető, ha viszonyítjuk a megyében beszedett adó mértékéhez. 2014-ben a megyei pénzügyhöz összesen 671,5 millió lejt fizettek be a háromszéki cégek, ez ráadásul a tervezettnél (a pénzügynek minden hónapban meghatározzák a begyűjtési normát) hat százalékkal nagyobb, és ez az utóbbi időben általában így van. Máthis István aligazgató az adatokhoz azt is hozzáteszi, hogy miközben tavaly havonta mintegy 50 millió lejt fizettek be a hozzájuk tartozó cégek, addig idén ez az összeg már októberben is megközelítette a 65 milliót, vagyis alapvetően növekvő befizetésekkel lehet számolni. Máthis István még egy érdekes adalékkal szolgált: az adónyilatkozatok és a konkrét befizetések különbsége általában 15 százalékra rúg (vagyis az adók 85 százalékát rendszeresen, következetesen és időben befizetik a cégek), de harminc napon belül a kötelezettségek 90–92 százalékát törlesztik. Ha figyelembe vesszük, hogy a szakemberek szerint még a magas adófegyelemmel bíró országokban is mintegy 95 százalékos adómegvalósítással számolnak, akkor elmondható, hogy a megyei kis- és közepes vállalkozások rendszeresen törlesztik állami kötelezettségeiket.