Ütemesen pályázott és haladt a községfejlesztés útján Olthidvég (ugyanis több Hidvég nevű település van még a Kárpát-medence magyarlakta vidékein), de több külső akadály miatt várnia kell a megvalósításokkal. Ha eltekintünk ezektől, no meg a magyar egyház és a magyar–román tagozattal működő iskola soros gondjaitól, halad a maga útján a közélet, az emberek élete. Ottjártunkkor a helybeli magyarság már készült idei ünnepére, a Hidvégi Magyar Napokra.
Vízre vágyik a falu
– Mi elégedettek vagyunk a haladással, tessék körülnézni, Alexandru Cucu polgármesterünk már többféle beosztásban bemutatkozott, volt téeszelnök is, néptanácselnök is, tudjuk, hogy mit lehet várni tőle. A községvezető-választás, kevés kivétellel, a többségi etnikum akarata szerint alakul, s mert vannak még fontos dolgok, amelyeket megkezdett, úgy gondoljuk, a következő ciklusban befejezheti – sommázhatjuk a többségi magyar véleményt.
– Mi a helyzet az önkormányzat háza táján? – kérdeztük az elöljárótól.
− Nézze, vannak olyan dolgok, amelyekbe nekünk, önkormányzatiaknak nincs beleszólásunk. Az infrastruktúra két fontos összetevője, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kialakításában kénytelenek voltunk Brassó megyével tárgyalni, mert itthon késik annak a hálózatnak a Hidvégig tartó meghosszabbítása, amit a megyevezetés helyezett kilátásba, ugyanakkor a község terültén feltárt ivóvíztartalék minőségi szempontból nem mutatkozott megfelelőnek. Lépnünk kellett, s most kiderült, hogy nemcsak a sepsiszentgyörgyi közüzemi szolgáltató, az Aquacov ígérte fővezeték, hanem a Brassó felől várt vezeték is késik. Mindkettőre az ivóvíz kifogástalan minősége miatt várunk, s találgatjuk, hogy melyikre tudunk majd csatlakozni. Elsősorban a sepsiszentgyörgyi vezetéknek kellene ellátnia ivóvízzel Előpatakot és Árapatakot, a brassói sorsa pedig egyelőre az egész Olt völgyét átfogó Brassó megyei térségi fejlesztési társulás által benyújtott egységes uniós pályázat függvénye. Vízre vágyik egész Hidvég, mert mint önök is látták, a falu patakja teljesen kiszáradt, a pöcegödrös szennyvízzel való egyéni gazdálkodás pedig költséges. Mi mindkét rendszert átvittük az Olt barcaföldvári oldalára, s várunk a csatlakozásra. S mert van rá anyagi fedezetünk és tanácsi határozatunk is, megpróbálunk mélyebb fúrást készíttetni a községközpont feletti részen, mellyel jobb vizet kaphatnánk, a geológusok szerint olyan 150 méter mélységben. Bár lehetőségek lennének, mégis várnunk kell. A földvári szennyvíztisztítóra elsőként csatlakoztunk, várunk beindulására – tájékoztatott a jelenlegi helyzetről a polgármester.
Iskolagondok
Régi gond immár, hogy mit kezd majd a helybeli református egyházközség a település központjában visszakapott két régebbi iskolaépülettel, és mikor szolgáltatják vissza a neki még visszajáró tetemes földterületeket. Mint láttuk, az önkormányzat és az iskolavezetés pillanatnyilag megoldotta a kérdést, s miként azt Andera-Mariana Paraschiv igazgató elmondta, megosztották a két tagozat osztályait, és bevezették a délutáni tanítást, ami nemhogy a tanulóknak nem előnyös, de a pedagógusok időbeosztásának, ingázási lehetőségeinek sem kedvező. Az állami tulajdonú épület emeletén a magyar tagozat összevont I–IV. osztályának tizenkét gyermeke és az ugyancsak összevont V–VIII. osztály tíz gyereke tanul. Itt kap még helyet a román anyanyelvű IV. osztály. A román tagozat többi tanulóját az iskola egy másik, állami tulajdonban levő, felújított épületében oktatják. Cucu polgármester bízik abban, hogy sikerül egy olyan új iskolaépületet felhúzni, amely majd véglegesen megoldja a helyzetet. Terve, hogy a nyolc osztályt végzett roma és nem roma tanulóknak helyben teremtsenek továbbtanulási lehetőséget, és valamelyes szakmai képzést is nyújthassanak, amit majd hasznosíthatnak a továbbiakban. Erre nyílna lehetőség a Norvég Alap pályázata révén, ami sikeres hidvégi kezdeményezés volt, ugyanis aránylag rövid idő alatt vissza nem térítendő alapokból felépült az ez célt szolgáló épület, és így a közelében felszabadult régi klasszicista épületet feljavítás után más közösségi célokra lehet használni.
Roma többségű lakossággal rendelkező község Hidvég is. Elkészült a roma telep teljes felmérése, telekkönyvezése, és készül a lakótelep területrendezési terve is. Nemcsak a községközpont, de a hozzá tartozó Nyáras utcáit is aszfaltburkolat fedi, s most ismét lehetőség nyílik arra, hogy a hidvégi mellékutcákat leaszfaltozzák közel egy kilométer hosszúságban. Tágasabb garázst terveznek a központban a község tulajdonában levő erőgépek és tűzoltókocsik, esetleg mentőkocsi számára is – jelentette ki a polgármester.
– Egyetértünk a szétszórt szántó- és kaszálóterületek tagosításával annak érdekében, hogy visszaszolgáltathassuk a református egyház földterületeit. Készek vagyunk, hogy ebben a témában tárgyaljunk a presbitériummal – fejezte be az elöljáró.
A rendszervárváltás óta az egyházközség még 13,55 hektárt vár vissza – nyilatkozta Bernád István református gondnok. – Sokszor egyeztettünk erről az elnök úrral. Kevés a jövedelmünk, mert kijavíttattuk a kántori lakot, és be kellene fejeznünk a belső tatarozást. Az egyik teremben kapna helyet a földvári fogolytáborról szóló dokumentumkiállítás, a másikban pedig gyülekezeti és vendégszoba lenne.
Ünnep előtt
Holnap a hidvégi kultúrotthonban második alkalommal tartják a Székföldi Magyar Napok rendezvényt, amelynek ötletgazdája Kovászna Megye Tanácsa. Meghívókkal szólították meg a helyiek azokat, akiket oda vár majd a település magyar ajkú közössége. A kulturális műsor is közös, egy részét a helybeli iskola magyar tanulói szolgáltatják – tudtuk meg Sala Emília és Gajai Mária pedagógusoktól. Fellép a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes, a Visky Árpád Színjátszó Társulat bemutatja Nóti Károly Lepsénynél még megvolt című kabaréját.
Hidvégi útjaink alkalmával mindig belépünk a helybeli idősek otthonába is. Majdnem telt házat találtunk. Ebédidőben csend ülte meg az otthont, s az udvaron, a langyos napsugárban sütkérező öregek átszellemülve hallgatták a déli harangszót. „Száznyolc lakója van az otthonnak – tájékoztatott Liliana Cucu igazgató. – Van még két üres helyünk, de várólistánk is. A havi eltartás 850 lej, ennek 60 százalékát kérjük az öregektől. A napi költség 16,60 lej személyeként, amiből megfelelő módon tudunk étkeztetni, ugyanis mellékgazdaságot is működtetünk.”
Az otthon legöregebb lakója ottjártunkkor 96 éves volt. Az igazgató elmondta, hogy ebben az évben tizenhét személy költözött a túlsó partra. Új temetőrészt nyitottak idén, az otthon pedig megjelöli az elhunytak sírhalmát.
Kit tetszik várni? – kérdeztük az egykori gróf Nemes-kastély udvarán sétálgató idős nénit. „Én legjobban a karácsonyt...” – hangzott a gyermeki felelet.
