Felépült és hamarosan lakható is lesz az első háromszéki passzívház. A sepsiszentgyörgyi magánlakást, a passzívház-követelményekkel egyetemben a tulajdonosok beleegyezésével Varga Szabolcs építőmérnök, az épület energetikai szaktervezője mutatta be a sajtónak. A háromszéki ház egy Temes megyei hasonló épülettel második éve vesz részt a nemzetközi Passzív ház nyílt napok programsorozatban, így november 14-én a szakma, november 15-én pedig bárki meglátogathatja. A program célja, hogy az energiatakarékos és környezetbarát építkezést népszerűsítse.
Csak az nevezhető passzívháznak, amelynek fűtési hőszükséglete négyzetméterenként évente nem haladja meg a 15 kilowattórát – szögezte le Varga Szabolcs a szigorú kritériumrendszer legfontosabb elemét, de a közérthetőség érdekében rögtön hozzátette, hogy ez egy mostani építési rendelkezések alapján emelt ház fajlagos fűtési energiaszükségletének a 10–15 százaléka. A szigorú feltételrendszert egyébként a kilencvenes évek elején dolgozták ki Németországban, Darmstadtban intézményi kerete is működik, a sepsiszentgyörgyi tervező ennek minősítését megszerezve készíthette el a szakmai terveket.
A koncepció lényege, hogy az épület minél teljesebb hőszigetelést kapjon, mind tájolása, mind a benti levegő cseréje lehetővé tegye, hogy a kinti levegő hőmérsékletétől függetlenül a lakásban minél stabilabb hőmérsékletet alakítsanak ki. Az energiahatékonyság tehát nem csupán télen, hanem a nyári időszakban is szempont. Ehhez azonban rendkívül körültekintő tervezésre van szükség, ugyanakkor olyan hőszigetelést, illetve szellőztetést kell biztosítani, amely lehetővé teszi az előírt feltételek teljesítését.
Varga Szabolcs elmondta, a 109 négyzetméter alapterületű, kétszintes családi ház hőszigetelését 25–40 centiméter vastag polisztirolhab biztosítja, a beton, illetve a tégla valójában a szerkezeti elemét képezi a háznak, légtömör ablakai háromrétegűek és a kialakításuknál arra törekedtek, hogy a hőszigetelő rétegben legyenek elhelyezve. Az épület tervezésénél nem elsősorban az esztétikai szempontok, hanem – a bonyolult energiamérleg-számítás folytán – a tájolás, vagyis az ablakok déli elhelyezése volt a fontos szempont (az északi falon alig van nyílászáró), figyelembe kellett venni például a napsugarak beesési szögének évszakonkénti változását, a benti levegő frisseségéért pedig hővisszanyerős szellőztetőberendezés felel.
Ami az építési költségeket illeti, a szakember hangsúlyozta, a passzívház kétségtelenül mintegy 15–20 százalékkal többe kerül, mint egy hagyományos épület – a bemutatott családi háznál ez mintegy 12 ezer euróra rúgott –, ám a pluszköltség nagyon hamar megtérül, hiszen az esetleges téli fűtési számla, amelyre számítások szerint december-januárban lesz szükség csupán, elektromos árammal való fűtés mellett is havi 100–120 lejbe kerül. Gázfűtés esetén a költség akár havi negyven lejre is csökkenthető. Ugyanakkor nagy előny, hogy értékálló épület készül, a tulajdonos pedig megszabadul az energiapazarlóan megépített házak hamarosan esedékes felújítási költségeitől. A használati melegvíz-szükséglet mintegy 70 százalékát napkollektorok állítják elő.
Romániában egyébként alig hat ilyen ház épült eddig, tíz építése folyamatban, Magyarországon ennek több mint ötszöröse, világszerte pedig, főleg Németországban és Ausztriában mintegy 50 ezer passzívházat tartanak nyilván.
