A javaslatot 72 szavazattal 63 ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a katalán parlament. A szeptember végi választásokon győztes Junts pel Sí (Együtt az igenért) párttömörülés és a Népi Egység nevű párt közös, kilenc pontból álló javaslatában egyebek mellett rögzíti, hogy nem veti alá magát az állami intézmények döntéseinek, különösképp a spanyol alkotmánybíróság állásfoglalásainak. A pártok kinyilvánítják egy állampolgári részvételen alapuló alkotmányozó folyamat megkezdését, amely a jövőbeli katalán alkotmány alapja lesz, valamint kifejezik szándékukat, hogy tárgyalást kezdeményezzenek a többi parlamenti párttal, a spanyol állammal, az Európai Unióval és az egész nemzetközi közösséggel.
A szavazást megelőző parlamenti vitában Raül Romevera, a Junts pel Sí vezérszónoka hangoztatta: az őszi választások eredménye világos és tagadhatatlan akaratot fejez ki, kimondták hangosan, hogy itt az ideje menni. Nincs más választásunk, mint függetlenné válni, csak ez garantálja a katalánok jogait – hangsúlyozta. Szerinte a rájuk zúduló jogi össztűz ellenére a folyamat már megállíthatatlan. Ha nem ma, akkor holnap, ha nem mi, akkor mások – fogalmazott. Ana Gabriel, a Népi Egység nevű párt nevében kijelentette: egy új fejezet kezdődik Katalónia történelmében, mert szakítanak azzal a rezsimmel, amely eltemette az álmaikat, és nem akarnak tovább alárendeltek lenni. A baloldali nacionalista politikus beszélt arról is, hogy egyúttal elutasítják a kapitalizmust, az oligarchákat, és szerinte ezzel vége az elit idejének. A függetlenségi pártok egyébként szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a határozat épp november 9-én került napirendre, napra pontosan egy évvel azután, hogy alternatív népszavazást tartottak a katalán függetlenségről.
A vitában a Katalónia elszakadását ellenző többi négy katalán parlamenti párt mindegyike hivatkozott arra, hogy törvénytelennek tartja a határozati javaslatot. Joan Coscubiela, a baloldali Cat si que es pot (Katalónia, igen lehet) nevű párt politikusa hangsúlyozta: elhatárolódnak a függetlenségi pártoktól, amelyek nem beszélhetnek egész Katalónia nevében, hiszen az emberek kevesebb mint 50 százaléka támogatta őket a választásokon, így nincs legitimitásuk. Szerinte trükkösen értelmezik a választási eredményeket. Xavier Garcia Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt katalán elnöke szerint senki sem akarhatja, hogy az embereknek választaniuk kelljen Spanyolország és Katalónia között. Nem akarok útlevéllel utazni Spanyolországba – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy egyszerre akarnak katalánok és spanyolok lenni. Inés Arrimadas a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű középpárt nevében őrületnek nevezte mindazt, ami most Katalóniában zajlik. A függetlenségi pártok maguk akarják eldönteni, mi a törvény, tagadnak mindent, amit a jog előír, de nincs igazuk – jelentette ki, és ő is kitért arra, hogy nincs meg a szükséges társadalmi felhatalmazásuk ahhoz, amit most tesznek. Miguel Iceta, a szocialista párt katalán elnöke felszólalásában úgy vélte, hogy a most elindult folyamatnak beláthatatlan következményei lehetnek, a függetlenséget akaró pártok pedig szerinte elvesztették a kapcsolatot a valóssággal és a demokráciával is.
A voksolást követően a határozatot előterjesztő függetlenségi pártok állva tapsoltak az eredménynek, közben a Néppárt és a Ciudadanos képviselői spanyol és katalán zászlókat emeltek a magasba.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a katalán parlament döntését követően bejelentette: a kormány a határozatot alkotmányellenesnek tartja, és azt az alkotmánybíróságon támadja meg, várhatóan szerdán. Emellett minden, a rendelkezésükre álló törvényes eszközt fel fognak használni, hogy megvédjék a demokráciát – jelentette ki.
Ha az alkotmánybíróság eljárásba veszi a kormány keresetét, azzal automatikusan felfüggeszti a most elfogadott határozatot, amíg nem hozza meg végső döntését, amely eltarthat akár öt hónapig is.

Ma tartják az elnökválasztást
A katalán parlament mára halasztotta az elnökválasztást miután meghallgatta az eddigi elnök, Artur Mas jelölti beszédét tegnap. Az 59 éves politikus, aki öt éve irányítja a katalán autonóm közösséget, a szeptember 27-i katalán parlamenti választásokon győztes párttömörülés, a Junts pel Sí jelöltje. Parlamenti beszédében elsősorban a független katalán állam megvalósításáról szólt. Ki akar egy olyan államban élni, ahol a demokratákat bűnözőknek tartják, amely arra használja a törvényeket, hogy elhallgattassa a demokráciát – fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy a függetlenségi folyamat nem Spanyolország ellen, hanem a mindenki számára előnyös megoldások mellett van. Artur Mas kijelentette: joguk és többségük is van az új állam megalakításához, de ahhoz, hogy betetőzzék ezt a gigantikus kihívást, szükség van mindenkire, aki hisz benne.