Nicolae Orăşteanu, a törvényszék elnöke szerint, noha valóban egy hatalmas ingatlanról van szó, hiszen csak alapterülete 470 négyzetméter, illetve összesen közel négyezer négyzetméteres felületről lehet beszélni, viszont az ítélőszéknek már évek óta nagy szüksége volt arra, hogy kiszabaduljon az eddig használtból. A jelenleg a sepsiszentgyörgyi bíróságnak is otthont adó ingatlan 1983-ra épült meg, és azóta gyakorlatilag csupán tetőszerkezettel egészítették ki. Ráadásul az elmúlt időszakban az épületen repedések jelentek meg, mivel a betonból készült tetőcserepek túl nehezek. Emellett a két kis tárgyalóterem egyszerűen túl szűk, néhány óra alatt elviselhetetlen állapotok alakulnak ki a tárgyalásokon, nem beszélve a berendezés minőségéről. Az ingatlan egyébként szerepel az Országos Beruházási Társaság jegyzékében, és a sepsiszentgyörgyi tervezőintézet már elkészítette a korszerűsítési terveket is. A beruházás mintegy ötmillió lejbe kerülne, és a végeredmény egy egységes épületegyüttes lenne, amelyet egy felfüggesztett üvegfolyosó kötne össze.
Az új épületben szintén négy terem áll majd a bírák rendelkezésére, viszont ezek jóval tágasabbak, illetve több olyan helyiséget is kialakítottak, ahol tanácskozókat lehet berendezni. Jelenleg a bírák sokszor azzal a helyezettel szembesülnek, hogy a nyilvánosság kizárásával zajló tárgyalásokat (zárt ajtós ügyek) – amelyeken csak a jogi szakértők, a felek, a tanúk, illetve az esetleges szakértők vesznek részt – nincs, ahol lefolytatni. A zsúfoltság felszámolása tehát mindenképp időszerű, hiszen most a bíróság jogászaival közösen használják a több mint harmincéves ingatlant, míg az épülő kizárólag a törvényszék rendelkezésére fog állni. Az elnök hozzátette: az új épületben a vizsgálati fogságban lévők bejutása is rendezettebb módon történik majd, külön felvonókkal. Az épületet ugyanakkor a legújabb műszaki felszerelésekkel látják el, ezek közül már helyére került a speciális légkondicionáló. A fenti két szint amúgy kizárólag a berendezéseknek ad otthont. Orăşteanu ugyanakkor elmondta: tisztában vannak azzal, hogy a törvényszéken tevékenykedő tizennégy bíró számára ez az ingatlan egyszerűen túl nagy (a bíróságon tíz bíró van), viszont elképzeléseik szerint az üresen maradó irodahelyiségekbe be tudnának költöztetni más, az ítélőszék munkáját kiegészítő intézményeket, így a cégbíróságot, amely jelenleg egy bérelt épületben fejti ki tevékenységét. Befogadják továbbá az állandó helyszűkével küzdő Brassó Megyei Törvényszék archívumának egy részét is, mivel az alagsorban kialakított jelentős terek erre is lehetőséget adnak.

Milliók és ellentmondások
Ami a beruházás értékét illeti, Orăşteanu kifejtette: a kivitelezéshez szükséges teljes összeget, azaz 22,1 millió lejt (amiből maga az épület 18,7 millió lejt emészt fel) az igaz­ságügyi minisztérium biztosítja. Az ingatlan felépítését 2009-ben hagyta jóvá a szaktárca, a munkálatok pedig 2012 tavaszán kezdődtek, és elviekben idén be kellett volna fejezni, viszont érdembeli támogatás csak idén érkezett, így nagyjából hatvan százalékban készült el. Ez a kiadások terén közel kilenc és fél millió lejt jelent.
Érdeklődésünkre, hogy miért esett a választás épp egy hétszintes épületre, a városnak egy olyan pontján, ahol a legmagasabb ingatlanok négy­emeletesek, Orăşteanu kifejtette: eredetileg öt szintről volt szó, de végül a városháza hagyta jóvá a magasabb ingatlan megépítését. Az elnök – mivel az engedélyezés időszakában nem ő volt a törvényszék vezetője – nem tudott részletesebb információkkal szolgálni ebben a kérdésben. Tudomása szerint az építési engedély jóváhagyásában szerepet játszott a városvezetés azon terve, hogy a Bánki Donát utcát összekössék a Nicolae Iorga utcával. Ennek az összekötő útnak a végében helyezkedne el a törvényszék új épülete, amely egyfajta tájékozódási pont is lenne – magyarázta Orăşteanu. Hozzátette: már több rendben jelezték a városháza irányába, hogy az épület előtt parkolókat kellene kialakítani, mivel jelenleg ez komoly gond a bíróság és a törvényszék alkalmazottjai számára. Ehhez viszont kisajátításra lenne szükség, mivel a jelzett területen magántulajdonban lé­vő ingatlanok vannak.
Az engedély kibocsátásának körülményeit illetően Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser egyelőre csak annyit árult el, hogy elég szövevényes folyamatról volt szó, bővebb tájékoztatást mára ígértek. Orăşteanu értesüléseit mindenesetre cáfolta, azazhogy a városvezetés elképzelése lett volna a most látható ingatlan. A parkoló, illetve egy szélesebb bejárat kialakítása kapcsán Czimbalmos elmondta: mivel az igazságügyi tárca épületéről van szó, a kisajátítást ők is kezdeményezhetnék. Az egészen más kérdés, hogy az így létrejövő közterület kialakítását és majdani karbantartását hogyan lehetne megfelelően megoldani.