Ha van probléma, amely a Föld minden lakóját érinti, az a klímaváltozás, melynek hatásai egyre nyilvánvalóbban megmutatkoznak világszerte. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egy 2014-es környezetvédelmi rendezvényen úgy fogalmazott: „Nincs B terv, mert nincs B bolygó”. A lehetséges egyetlen terven kell dolgoznia tehát a világszervezet 196 országának a november 30-án kezdődő párizsi klímakonferencián. Ez már a 21. a sorban, és erre való tekintettel novembert több helyütt környezetvédelmi hónappá nyilvánították.
Klímaforradalom szemtanúi vagyunk, amikor egyebek mellett olyan kérdésekre keresik a választ, hogy miként lehetne jobban hasznosítani a napenergiát és a szélenergiát, csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, tárolni és hatékonyabban felhasználni az energiát. Érdemes ugyanakkor elgondolkodni azon, hogy mi az emberiség felelőssége abban, ami az elmúlt évtizedekben történt, és abban, ami még történhet, mert a helyzet rosszabb is lehet. Ha az emberiség nem változtat a jelenlegi helyzeten, és minden így megy tovább, gyakoribb aszályokra és áradásokra, egyre pusztítóbb természeti katasztrófákra, az élelmiszer-termelés feltételeinek romlására, a tengerek vízszintjének emelkedésére, a jégtakaró olvadására, a víz miatti politikai, társadalmi konfliktusokra, háborúk kitörésére, tömeges népvándorlásra és új kórokozók megjelenésére kell számítani – erről beszélt Áder János magyar köztársasági elnök több alkalommal is, legutóbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadásában.
Mint kifejtette: a jelenlegi helyzet oka az, hogy gyorsuló világban élünk, ahol különösen 1950 óta drámaian nőtt a Föld népessége, és becslések szerint 2100-ra 11 milliárd ember lehet a Földön. A városi lakosság, ezen belül az ötmillió lakost meghaladó világvárosok száma is nagy mértékben emelkedett. Jelenleg a Föld lakosságának több mint 50 százaléka él városon, 2050-re ez az arány 75 százalék lesz, miközben ma is minden harmadik városlakó nyomorban él, és a környezetszennyezés nagy része pedig a városokhoz köthető.
A szén-dioxid-kibocsátás jelentős mértékben emelkedett, aminek oka a népesség, a fogyasztás növekedése, a közlekedés, a mezőgazdasági tevékenység és az ipari termelés volumenének emelkedése. Ennek következményeként nő a Föld felszínének és a tengereknek a hőmérséklete, és így a tengeri áramlatok is megváltoznak. A legjobb esetben, ha minden ország betartja a vállalásait, 2100-ra 2,7–2,8 fokkal növekedhet a hőmérséklet, de ha eléri az 5 fokot, akkor az óceánok vízszintje 90 centiméterrel nő. Számítások szerint, ha 2 fokkal emelkedik a hőmérséklet, az országok átlagosan GDP-jük 3 százalékát veszítik el, ha 6 fokos lesz a hőmérsékletemelkedés, akkor csaknem a 10 százalékát. (MTI)
