A prefektusunk dolgozik. Ha éppen nem a magyar önkormányzatok határozatait támadja meg, nem a székely zászló, a magyar himnusz ellen vagy a román feliratok elsőbbségéért küzd, akkor a fiatalok gondjaival foglalkozik. Kizárólag a román ifjúságéival.
Hét elején a kormányhivatal épülete jelentős esemény helyszíne volt. Az ifjúságért felelős államtitkár találkozott a fiatalok háromszéki képviselőivel. Kizárólag románokkal. Zárt körben, csak a kormánybarát román napilap nyert meghívást, innen az értesülés. A találkozó célja: felmérni a megyében zajló ifjúsági tevékenységeket, támogatni a fiatalok szerveződéseit. Kizárólag a románokat. A beszámoló szerint számba vették a háromszéki ifjúság gondjait, és igyekeztek megoldást találni ezekre. Maga az államtitkár is úgy nyilatkozott, hogy az itt élő románság kényes helyzete miatt tartotta fontosnak a személyes látogatást. Kiderült az is, hogy a prefektúra és a megyei ifjúsági és sportigazgatóság együttműködésével létrehozzák a fiatalok problémáival foglalkozó konzultatív testületet, amely feladata lesz kidolgozni a Kovászna megyei ifjúságot megcélzó megyei stratégiát, és arról is döntés született, hogy a megyei igazgatóság javaslatára jövő évtől egy ifjúsági központot létesítenek, nem máshol, Bodzafordulón.
Semmi gond nincs azzal, hogy a háromszéki, székelyföldi román fiatalokat kicsit (!) jobban támogatja Bukarest, a kisebbségben lévőknek járó pozitív diszkrimináció jegyében ez elfogadható lenne. Ám az a tény, hogy még a látszatra sem figyelnek, hogy esetleg civil kezdeményezésnek tűnjék, és mindez az úgymond egész megyét képviselő kormányhivatal, igazgatóság vezényletével történik, mégiscsak fura. Mint ahogy az is, hogy meg sem próbáltak bár kirakatból meghívni legalább egy magyar ifjúsági szervezetet a megyei gondokat, terveket sorjázó megbeszélésre. Még jobban mélyítik az árkot a két közösség között, élesítik a törésvonalat, a tudatot, hogy egymással soha nem találkozó párhuzamos világban élünk mi, magyarok és a románok.
Régóta egyértelmű, ha román prefektus áll a megye élén, legjobb esetben az itteni román közösség érdekeit hajlandó felvállalni, a magyarságra szükséges rosszként, sőt, ellenségként tekint. Ebben mindig élen jártak a szociáldemokraták által felkent kormánybiztosok. Hevességük vagy visszafogottságuk a bukaresti kormány szájtartásától függött, Sebastian Cucu és elődei megnyilvánulásaiban jól tükröződött a Ponta-kormány avítt nacionalizmusa, magyarellenessége. Remélhetőleg Cucunak az e hét eleji találkozó lesz a hattyúdala, s főnöke bukása után őt is menesztik. Halványan, de ott a remény, hogy az erdélyi Dacian Cioloş szakértői kormánya más húrokat penget majd, és akkor talán a megyei ifjúság gondjainak, terveinek számbavételekor meghívnak néhány magyar fiatalt is. Egy új prefektussal – legyen román vagy magyar – talán tompulhatnak majd, nem mélyülnek tovább a törésvonalak, és talán párhuzamos világaink is találkozhatnak valahol.