Azt, hogy mekkora munka két hektár legelő facsemetével való beültetése, csak az tudja, aki részt vett benne. A bölöni határban, a zúgai borvíz szomszédságában, a Lovaskút árkánál található rossz, legelőnek is gyenge területet szombat délelőtt mintegy ötszáz önkéntes segítségével ültették be. Az EcoAssist Egyesület Jó példát ültetünk nevet viselő országos programját Háromszéken a Fiatal Vállalkozók Egyesülete irányította. Mozgósításuknak köszönhető, hogy nemcsak a helyiek, azaz a bölöniek, sepsiszentgyörgyiek és barótiak kapcsolódtak be az erdősítésbe, hanem Nagyszebenből, Brassóból, Feketehalomból és Bukarestből is érkeztek segítő szándékúak, és az ügy mellé állt a tűzoltóság, csendőrség, a katasztrófavédelem és a megyei hegyimentő szolgálat is. Fáradságuknak köszönhetően hétezer lucfenyő-, kétezer berkenye-, ötszáz-ötszáz bükk- és hegyijuhar-csemete került a földbe.
A sepsiszentgyörgyi autóbuszok szombaton a Szent József-templommal szemben levő buszmegállóból indultak a terveknek megfelelően, reggel nyolckor. Sepsikőröspatak határáig a jó úton könnyen lehetett haladni, ám azt követően már igencsak érezni lehetett, az útszakaszt leginkább az erdőkitermelő cégek gépkocsijai használják. A vadasi cserkészháznál a csendőrség szállítóautójára, illetve a nagyajtai Holzbau és a bardoci Zajzon Forest cég által felajánlott teherautókra szállt át a társaság; hat-hét kilométeres, a ragyogó nap ellenére meglehetős hidegben megtett zötykölődés következett.
Az erdészeti munkásoknak köszönhetően a terep elő volt készítve: a 180x112 méteres telken a sorok kezdetét és végét jelzően két-két méterenként karók voltak leverve, a hegyi kapák és ásók átvétele gond nélkül zajlott, az olaszteleki állami és a baróti magánerdészet munkatársainak útmutatását követően mindenki lelkesen fogott munkához. A kissé száraz, gyomban bővelkedő terepen meglehetősen nehezen lehetett kialakítani a kért 50x50 centiméteres, közepén egy kicsit mélyebb gödröket, de szemmel láthatóan kisebb verseny is kialakult a csoportok közt, ami jó hatással volt a munka menetére. Az sem volt baj, ha valaki elfáradt: újabb és újabb önkéntescsoportok érkeztek: átvállalták a feladatot.
Sikó Imre bölöni polgármester nem győzte csodálni, mennyien tartották fontosnak az akcióban való részvételt. Mint mondta, az elején volt benne egy kis félsz, hogy olyasmibe ugrott bele, amit nem tudnak teljesíteni, ám most úgy látja, akár kétszer nagyobb terület beerdősítése sem okozott volna gondot.
A megfeszített tempó eredményes volt, hiszen már déli tizenkettő előtt több ezer csemetét ültettek el, és délután kettő alig múlt el, amikor az utolsók is szedni kezdték cókmókjukat, hogy ismét teherkocsikra üljenek, s a cserkészháznál készített krumplipaprikásból lakmározzanak.
Az olaszteleki állami erdészet mérnöke, Bálint Csaba úgy nyilatkozott, az önkéntesek munkája nem mindig volt tökéletes – az elképzelt ültetési tervet csak az elején sikerült tartani –, ám a kitartó munka előtt kész kalapot emelni. Az eredményesség tavasszal derül ki, amikor számba veszik, milyen mértékben fogantak meg a csemeték, de a bölöni önkormányzat felelőssége is lesz, hogy néhány évtized múltán milyen erdő lesz erre, hiszen a juhoktól és a legelőkön még most is kint tartott lovaktól való megvédése érdekében a bekertelést nekik kell elvégezniük. Hasonlóképpen elégedett a munka megyei felelőse, Andrea David is: úgy véli, kezd kialakulni az a csoport, amelyre az elkövetkező években is számíthatnak. „Nem könnyű ennyi embert megszólítani és önkéntes munkára bírni, de láthatóan egyre többen tartják fontosnak, hogy környezetükre odafigyeljenek, ennek pedig csak örvendeni tudunk. Remélem, folytatni tudjuk a 2013-ban Előpatakon elkezdett munkát, s a bölöniek is partnereink maradnak.”
