A húsmarhatartásra való átállás lehetséges, de a lépést meg kell gondolni, a változást vállaló gazdának jelentős anyagi háttérrel kell rendelkeznie, sok pénzt kell befektetnie, míg első alkalommal jövedelmet lát az eladott állatok után – figyelmeztetett Bende Kálmán székelytamásfalvi gazda.
Bende Kálmán 160 egyedes húsmarhagulyát tart. Tíz évvel ezelőtt vásárolt először limousine fajtájú húsmarhákat, de azóta átállt az aberdeen angus fajtára. Az angus a legigénytelenebb húsmarha, jól hasznosítja a legelőt, a növénytermesztésből megmaradt, másképp értékesíthetetlen maradékokat – apró pityóka, répa, kukoricacséplés utáni szecskált törmelék – is megeszi. Százszázalékos arányban vemhesedik, könnyen ellik, a borjak szinte mind szarv nélküliek, ami fontos részlet a szabadtartásban – sorolta az angus előnyeit Bende. A legjobb súlygyarapodást viszont a szimentáli típusú pirostarka és angus kereszteződéséből született borjak érik el. A keresztezett egyedeket is húsmarhaként könyvelik el, jogosultak a húsmarha-támogatásra. Ennek értéke 300 euró, de követelmény, hogy az állat törzskönyvezett legyen, hivatalos termelési kontrollba legyen véve – magyarázta a gazda.
A felvásárlók pillanatnyilag 2 euró plusz áfa élősúly-kilogrammonkénti áron veszik meg az angust, ha 300 kilogrammosnál nem több. A nagyobb állatok esetében csökken az ár.
Be nem fedezett angus borjat 1800 euró plusz áfa áron lehet vásárolni. Másfél éves korában lehet fedezni, ez is előny, más fajtáknak ehhez kétéveseknek kell lenniük. Kilenc hónap a vemhességi idő, a megszületett borjat nyolc hónapos korában lehet értékesíteni. Könnyen kiszámítható: három év kell ahhoz, hogy először pénzt lásson a gazda az angus után. A három év alatt fedezni kell a tartási költségeket – magyarázta az angus tartásának gazdasági követelményeit Bende Kálmán. Ezért ajánlja, hogy a gazdaságok ne korlátozódjanak a húsmarhatartásra, hanem próbáljanak meg több lábon állni. Szóba jöhet a növénytermesztés, de a tejelő tehenek tartása is. Utóbbiak nem hoznak nagy hasznot, de a tejpénzt minden hónapban megkapja a gazda, így van, miből fedeznie a kiadásokat – mutatott rá a lehetőségre Bende.
A székelytamásfalvi gazdaságban a december–március időszakban jönnek világra a borjak, így az egész nyarat a legelőn tölthetik, csak télen terelik őket istállóba. A borjak folyamatosan szopnak, 200–300 kilogrammos korukban választják el őket, a tehenek ekkor már 5–6 hónapos vemhesek, röviddel ezután újból borjaznak. Az angus tejhozama kicsi, napi öt-hat liter, de ennyi épp elég a borjak fejlődéséhez. A nagyobb tejhozamú angusokat néha fejni kell, ha a borjú nem tudja az egész tejet kiszopni, elromolhat az anyatehén tőgye – magyarázta a gazda.
Az angustenyésztők a nagyszebeni székhelyű Romániai Aberdeeen Angus Egyesületben szövetkeztek. A tagságot kérő gazdának legalább tíz angus marhával kell rendelkeznie. Bende Kálmán az egyesület vezetőtanácsi tagja, hat megyében képviseli a szervezetet. A tagság többek között feltétele a húsmarhák után járó támogatás folyósításának. Mégis sok gazda halasztgatja az egyesületbe való belépést, leginkább a támogatási kérelmek leadási határideje előtt igyekeznek taggá válni. Sok esetben ez már túl késő – állítja Bende.
Pillanatnyilag stagnál a marhahús piaca, ezt az egyesület is megérzi. Új eladási lehetőségeket keresnek, nagyáruházláncokkal próbálnak szerződéseket kötni.
Az értékesítési lehetőség nehézségeit sokatmondó példával magyarázta Bende: egy Kovászna megyei vágóhíd-tulajdonos maga is tart hústeheneket, de még neki sem éri meg levágni és úgy értékesíteni a marhákat. Háromszéken kevesebb mint 500 húsmarhát tartanak nyilván, nagyobb állományok vannak Nagyajtán, Sepsiszentgyörgyön, Zalánban és Székelytamásfalván – tudtuk meg Bende Kálmántól.