Czimbalmos-Kozma Csaba városmenedzser érdeklődésünkre elmondta: a törvényszék küldöttsége – Ördög Loránd akkori elnök vezetésével – 2009-ben kereste meg az önkormányzatot, és egy háromszintes, a jelenleginél nagyobb alapterületű ingatlan megépítéséhez kérték a hozzájárulásukat. Az igénylést több egyeztetés is követte az elbírálásért felelős urbanisztikai bizottság és az intézmény vezetősége között, a képviselő- testület pedig három rendben visszautasította a területrendezési tervet.
Birtalan Csilla városi főépítész szerint Ördög Loránddal is több rendben tárgyaltak, hogy akár más helyszínt is lehetne találni az ingatlannak, és így elkerülhető lenne, hogy még zsúfoltabbá tegyék a környéket. A háromszintes épület esetében egyébként ki volt zárva, hogy megkapja az önkormányzati jóváhagyást, mivel nem tudták volna biztosítani a szomszédos telken lévő tömbháztól a törvény által előírt minimális távolságot.
A törvényszék illetékesei azzal indokolták az ingatlan méreteit – pontosabban az alapterületet –, hogy őket is kötik bizonyos előírások a tárgyalótermek, az irodák megközelíthetőségét illetően. Egész pontosan arról van szó: szigorú szabályok rendelkeznek arról, hogy például a vizsgálati fogságból a törvényszékre hozottakat milyen úton lehet a tárgyalótermekbe juttatni. „Végül az a megoldás maradt, hogy magasabb épület révén lehet eleget tenni az előírásoknak. A három visszautasítást követően végül a városi képviselő-testület is ezt a változatot (a hétszintest) hagyta jóvá, és az építkezési engedélyt is erre bocsátották ki” – magyarázta a főépítész. Hozzátette: azt a javaslatot, hogy más helyszínen épüljön meg az ingatlan, a törvényszék nem fogadta el.
Az engedélyt végül 2011 májusában állították ki, nagyjából három évre rá, hogy az ítélőszék elindította a folyamatot, majd – amint arról beszámoltunk – egy év múlva el is kezdődött az építkezés. A főépítész ugyanakkor megjegyezte: az épület méreteit kifogásolók közül az engedélyezés folyamán megszervezett közmeghallgatásra senki sem ment el – ez, sajnos, nagyon sok esetben tapasztalható.
Ami az ingatlan előtti magánterületek közhasznú kisajátítását és esetleges parkolóvá alakítását illeti, Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok, valamint Birtalan Csilla is megerősítette: a város ezt nem teheti meg, mivel a vonatkozó jogszabály erre közvetlen módon nem ad lehetőséget. Egyébként egy elég kényes kérdésről van szó, mivel a kisajátítás egy kereskedelmi egység (virágárus) felszámolását is jelentené, ami akár az ott dolgozók állástalanná válását is eredményezheti. Ráadásul egy ilyen lépés az önkormányzat részéről visszás hatású lehet, hiszen magánterületekről van szó, az időszerűséget és a közhasznúságot is nehéz lenne bizonyítani. A törvényszék számára az a megoldás marad, hogy megvásárolja a jelzett ingatlanokat, és akkor lehetősége nyílik parkolókat kialakítani, illetve szélesebb bejáratot biztosítani az új épületnek. Jelenleg két viszonylag szűk kapun lehet megközelíteni, ami elsősorban a rabszállító járművek számára nehéz, ezek sok esetben most is az utcán vesztegelnek. A főépítész szerint a parkolás körüli esetleges gondokra még az engedélyezési időszakban felhívták a figyelmet, de eredmény nélkül. A törvényes követelményeknek – mely szerint minden közintézménynek magának kell ezekről a helyekről gondoskodnia – most megfelelnek, a minimális szám megvan, mivel az alagsorban is lesz pár, viszont ez nem elegendő – fűzte hozzá.
Ami a törvényszék mostani épületét illeti, Birtalan Csilla elmondta: tudomásuk van a korszerűsítési tervekről. A törvényszék egyelőre csak az urbanisztikai bizonylatot kérte a városházától, egy év áll a rendelkezésükre, hogy benyújtsák a terveket, amelyek Nicolae Orășteanu elnök szerint már készülnek.