Az Európai Szociális Alap által finanszírozott humánerőforrás-fejlesztési projekt eredményeit mutatták be a múlt hétvégén a LAM Alapítvány szervezésében. A több szereplő által, Kovászna és Bihar megyei intézmények együttműködésével megvalósított projekt értékelésekor elhangzott, hogy megyénk jelentős turisztikai és gyógyturisztikai lehetőségekkel rendelkezik, az utóbbi időben erőre kapott a vidéki infrastruktúra fejlesztése is, amely a szakképzés és a munkaerőpiac megfelelő egybehangolásával valós kitörési lehetőséget vázol.
Az Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében címre hallgató projektet még az előző uniós ciklus költségvetéséből finanszírozták, keretösszege 8 062 815,00 lej, ebből a vissza nem térítendő támogatás 7 901 558,70 lej, az önrész pedig 161 256,30 lej volt. A 18 hónapos futamidejű projekt tavaly nyáron indult, elsődleges célja, hogy elősegítse a Kovászna és Bihar megyei vidéki települések fenntartható fejlődését és elhelyezkedését a vendégforgalom területén, valamint hogy új turisztikai vállalkozások létrehozását támogassa a humánerőforrás-fejlesztés által. A célcsoportot 725 Kovászna és Bihar megyei vidéki lakhellyel rendelkező személy képezte, többségük (400) álláskereső, 200 megélhetési mezőgazdaságban dolgozó személy, 70 tartós munkanélküli és 55 fiatal munkanélküli.
A projekt vezető partnere Kovászna megye, a partnerség további tagjai a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség, a LAM Alapítvány, az OTP Consulting Románia Kft., a Romániai Vállalkozásokért Egyesület, valamint Bihardiószeg község. A múlt pénteki konferencián bemutatták az eddigi eredményeket, különös tekintettel a Kovászna és Bihar megyei integrált stratégiákra, de lehetőség nyílt a stratégiák gyakorlatba ültetésére vonatkozó eszmecserére és a projekt keretében elkészült összehasonlító régiótanulmány javaslatainak megvitatására.
Az értékelések során Aczél Dóra pályázati asszisztens hangsúlyozta, a két Bihar megyei partner mintegy 95 százalékban teljesítette a december közepén záruló projektben vállalt célkitűzéseket, közel 200 személynek nyújtottak tájékoztatást és karrier-tanácsadást, 100 személy számára agroturisztikai és vállalkozásfejlesztési, ugyancsak 100 személy számára idegenvezetői és vállalkozásfejlesztési képzést, 200 személynek turisztikai vállalkozásfejlesztési szaktanácsadást. A végső cél az említett célcsoportok résztvevői köréből kikerülő legkevesebb 30 saját vállalkozást nyitó vagy elhelyezkedő személy. Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója elmondta, 325 háromszéki személy számára nyújtottak tájékoztatást és karrier-tanácsadást, 75 szakácsot, 75 pincért és 75 angol nyelven tanuló hallgatót képeztek. Folyamatosan elláttak munkaerő-közvetítési feladatokat is a pályázatban megjelölt személyek elhelyezése érdekében. A LAM Alapítvány Orbán Miklós szakfelelős szerint 160 személynek szervezett különböző képzéseket, agroturisztikai, idegenvezetői, kezdő vállalkozói ismereteket oktattak. Eddig 14 hallgatójuknak sikerült állást találnia. Az OTP Consulting Románia Kft. a teljes pályázat menedzsmentjéért felel, szerepköre az irányítás, szervezés és összehangolás, vezette fel bemutatóját Dósa Szilárd, az intézmény képviselője. A felsorolt eredmények alapján sikerrel tett eleget feladatának, összehangolva két megye megannyi intézményének munkáját.
A projekt kutatási összetevőjének eredményeit Csata Zsombor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense ismertette. A Háromszéken végzett felmérés során kiderült, a megye előnyös fekvése, változatos tájegységei, etnolingvisztikai sokszínűsége és turisztikai látványosságai ellenére meglehetős hátrányban van a korszerűtlen infrastruktúra, a gazdasági pezsgés hiánya és a csökkenő demográfiai görbe miatt (az elmúlt 10 évben például 5,5 százalékkal apadt a megye lakossága az országos 1,9 százalékos aránnyal szemben). A régiót gyengén teljesítő mezőgazdaság uralja, az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék, illetve a munkatermelékenységi mutatók elmaradnak az országos átlagtól. Pedig jelentős turisztikai és gyógyturisztikai potenciállal bír, és pozitív fejlemény, hogy az utóbbi időben erőre kapott a vidéki infrastruktúra fejlesztése, amely a szakképzés és a munkaerőpiac megfelelő együttműködésével reális kitörési lehetőséget vázol.
