Az unió statisztikai hivatala által hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés szerint az uniós lakosság 70,1 százaléka lakott saját tulajdonú, 29,9 százaléka pedig bérelt ingatlanban 2014-ben. Országokra bontva a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya Romániában (96,1 százalék), Szlovákiában (90,3 százalék), Litvániában (89,7 százalék) és Magyarországon (89,1 százalék) a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Németországban (52,5 százalék), Ausztriában (57,2 százalék), Dániában (63,3 százalék), Nagy-Britanniában (64,8 százalék) és Franciaországban (65,1 százalék).
A lakosság túlnyomó többsége házban él Nagy-Britanniában, Horvátországban, Belgiumban, Hollandiában, Cipruson és Szlovéniában. A lakásban élők aránya 66,5 százalékkal Spanyolországban a legnagyobb, majd Lettország, Litvánia és Görögország következik.
A tavalyi adatokat feldolgozó jelentés szerint a kormányzati politika egyik fő kihívása, hogy mindenkinek méltó lakhatást biztosítsanak mind a lakhatás költségeit, mind minőségét illetően. Az uniós lakosság 11,4 százalékának jelentenek túl nagy anyagi terhet a lakhatási költségek, azaz jövedelmük több mint 40 százalékát kénytelenek erre a célra költeni. Görögországban alakult ki messze a legrosszabb helyzet, a lakosság több mint 40 százalékát sújtja ez a gond. A listán Németország, Dánia, Hollandia és Románia (14,9 százalék) következik. A legkevésbé Máltán, Cipruson, valamint Franciaországban és Finnországban jelent problémát a lakásrezsi kifizetése.
A lakhatás minőségét illetően az egyik kulcselem a megfelelő méretű lakótér biztosítása. Tavaly a lakosság 17,1 százaléka élt a lakók számához képest túl kevés szobával rendelkező ingatlanban. A listavezető Romániában a lakosság több mint fele, 52,3 százaléka él az uniós szabványok szerint túlzsúfolt ingatlanban, de a következő helyezett Magyarországon is (44,6 százalékkal) a lakosság majdnem felét érinti ez a gond. A helyzet Belgiumban, Cipruson, Hollandiában, Máltán, Spanyolországban és Németországban a legkedvezőbb.
A lakhatással való elégedettség a 16 évesnél idősebb uniós lakosok körében 7,5 pontot tett ki a nullától tízesig terjedő skálán, ami a második legjobb eredményt jelenti a személyes kapcsolatok után. Legelégedettebb a három észak-európai EU-tagállam: Finnország, Dánia és Svédország, valamint Ausztria és Hollandia lakossága, a legkevésbé pedig Bulgária, Lettország, Görögország, valamint Magyarország lakossága. (MTI)