A falu Brassó megyei önálló község (Măieruş), hozzá tartozik Lüget (Arini) is. Egykori szász lakosságát megtizedelte a történelem. Többen hadifogolyként pusztultak el a Szovjetunióban, s akiket Ceauşescu nem tudott márkáért eladni Németországnak, az az 1989-es változás után kivándorolt. Emléküket a jellegzetes barcasági háromszögű és trapéz oromfalú épületek, a XV. századi műemlék lutheránus vártemplom, a maradék rokonság és a szász temető őrzi. Az üresen maradt szász lakások többségét románok és román cigányok foglalták el.
A példásan restaurált egykori községházban Nistor Boricean polgármester szívélyesen fogadott, és kiderült, hogy megyénk szülötte, Lisznyópatakon ringatták bölcsőjét. Elmondta, hogy a községközpont infrastruktúrája épülőfélben. Constantin Aitean-Taus helyi krónikás falumonográfiájában azt írja, hogy „a település nevét a Szászvörösmart (Rotbav) felőli határrészen csörgedező Magyarós pataktól kapta, a betelepülő szászok Nussbachnak nevezték, román fonetikus nevének nincs jelentése”. Első írásos említése 1377-ből való. Lakóinak száma Lüget faluval együtt 2817 (2011), ennek tetemes részét a helybeli és a lügeti román ajkú cigányság teszi ki. Magyaróson ma elenyészően kevés magyar él, legtöbb vegyes házasságban, akik információink szerint csak szórványosan részesülnek lelki gondozásban. 2002-ben 28 személy vallotta magát magyarnak.
1512-ben Magyarós az Olton túl fekvő Bölönnel közösen állított révet az Olton. 1568-ban a tatárok felgyújtották, 1599-ben Mihai Viteazul seregei kifosztották, 1690-ben császári csapatok dúlták. Az 1718–19-es nagy pestisjárvány után románok telepedtek a faluba. 1945-ben 136 szászt vittek kényszermunkára a Szovjetunióba, közülük sokan meghaltak. A faluból elszármazott szászok szövetsége 1985-ben alakult meg a bajorországi Dinkelsbühlben, akik rendszeresen tartják a kapcsolatot a magyarósiakkal, az önkormányzattal. 1989-ben még 635 szász lakott a faluban, többségük a rendszerváltás utáni első években vándorolt ki. Az evangélikus vallású szász nemzetiségűek lelki gondozását Brassóból beszolgáló lutheránus lelkész végzi. A többségi román lakosság ortodox vallású, Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templomuk építését 1787-ben fejezték be. A Bogáti-hágón áthaladó műutat Karl Gartner brassói főmérnök tervezte és építtette 1867-ben. Az ő érdeme volt az út melletti Fehérkút (bő hozamú, édesvizű karsztforrás) szakszerű foglalása is. Nevét a régi rendszer idején egy giccses öntött oroszlánfejjel önkényesen eltakarták. Restaurálása a Németországba kitelepedett magyarósi szász közösség érdeme. Tavaly ünnepélyesen felavatták és felszentelték. Fehérkút a védetté nyilvánított 2472 hektárnyi Bogáti erdő egyik jelentős vendégforgalmi látványossága.