A volt helybeli téesz gabonaraktárából alakított ki szép kultúrotthont a gidófalvi önkormányzat, melynek falára felkerült a község új címere és lobogója. Az avatóünnepséget a gidófalvi községvezetés által szervezett mulatság követte.
Negyedik esztendeje korszerűsíti a volt raktárépületet a helyi tanács, ugyanis azt az épületet, melyben a közművelődési munka folyt, visszakapták a törvényes örökösök. Tetőtéri természetes megvilágítás, színpad, az alagsorban konyhai részleg, az épület uniós szintű, mely önerőből és a megyei tanács anyagi támogatásából született — emelte ki Berde József gidófalvi polgármester ünnepi beszédében. ,,Arra kérem a faluközösséget, hogy kímélje meg ezt az épületet, és használja sikeresen a helyi hagyományok ápolására, a művelődésre, bármilyen nemes közösségi célra. Étfalvazoltánnak annyi jeles szülötte volt, hogy közvélemény-kutatást fogunk szervezni, és el kell döntenie a faluközösségnek, hogy ki legyen ennek a kultúrotthonnak a névadója. Köszönetet mondok mindenkinek, aki ebben a nemes munkánkban segített, nemkülönben az önkéntes tűzoltó alakulatnak. Örvendek, hogy erre az épületre is rátehettük községünk új címerét, melyet Bokor Zoltán készített Szekeres Attila tervei alapján."
A községcímer jelképeit a helybeli Árva Bethlen Kata Elemi Iskola tanulói magyarázták meg a résztvevőknek veretes irodalmi-történeti összeállításukban, melyet Lemhényi Katalin tanítónő tanított be: ,,A szárnyas sas a Gidófalvi család családi címerének része, a kezében álló kard a település szabadságharcban vívott dicső részvételére emlékeztet. A sas a hagyományos hármashalmon áll, s a pajzsban lévő négy csillag a községet alkotó négy települést szimbolizálja." Az ünnepi műsoron fellépett a helybeli fiatalok tánccsoportja. Népes tömeg, helybeliek és környékbeliek örvendeztek a dáridónak: szólt a fúvószene, népes asszonysereg készítette a kiváló kürtőskalácsot, Bartha Ernő és csapata pirosra-zamatosra sütötte az óriásnyárson forgó borjút.
