Németországban idén a menekültválság mélyülése miatt évtizedek óta a legnagyobb szabású átalakítást hajtották végre a menekültügyi szabályozásban. A reform a védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését és bevándorlásuk megelőzését szolgáló szigorításokat és a védelemben részesítendő kérelmezők beilleszkedését szolgáló intézkedéseket tartalmaz, és új alapra helyezi a menekültügyi rendszer finanszírozását. A szigorítások közé tartozik, hogy hatról három hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező hatósági határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki. A menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedését szolgálja, hogy megnyitják előttük az ingyenes nyelvi és integrációs kurzusokat, amelyeken eddig csak a menekültek vagy befogadottak vehettek részt, és szélesítik munkavállalási lehetőségeiket. Az új finanszírozási rendszerben a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi 670 eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a menedékkérők ellátásáért felelős tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot.
Belgium az újonnan érkezett idegenek között gyakran megjelenő radikalizmus megfigyelésére menekültügyi és migrációs munkacsoportot hozott létre november végén az igazságügyi, belügyi és a védelmi minisztérium részvételével. A munkacsoport feladata a menedékkérők szűrésének optimalizálása, a menekültügyi hatóságok konzultációjának megkönnyítése a hírszerzési és biztonsági szolgálatokkal. Az új rendszer emellett figyelemmel kíséri a radikális imámokat és prédikátorokat, akik gyakran gyűlöletet szítanak közösségükben. Ugyanakkor az államtitkár bejelentette, hogy minden menedékkérőnek biztonsági vizsgálaton kell átesnie. A párizsi támadásokat követően a belga bevándorlási hivatal visszaveheti a már kiadott és érvényes tartózkodási engedélyeket a Szíriából visszatérők és a radikális imámok esetében akkor is, ha azok más EU-s tagország állampolgárai.
Olaszországba két évvel ezelőtt hatvanötezer, tavaly több mint hatvanegyezer menekültkérelmet nyújtottak be a bevándorlók. A 2014-ben érkezett 170 ezer bevándorlónak ez kevesebb, mint egyharmada volt. Ugyanebben az évben felgyorsították a menekültstátus megadásának folyamatát. Az eljárás feltételei azóta sem szigorodtak az ezt szorgalmazó olaszországi jobbközép ellenzéki pártok felhívásai ellenére. Ez utóbbiak szerint a római kormány tömegesen „osztja” a menekültkérelmeket. A bevándorló az olasz határőrségnél vagy az idegenrendészeten nyújtja be a kérelmet, az ezt követő harminc napon belül az illetékes belügyminisztériumi területi bizottság meghallgatja a kérelmezőt, és dönt a menekültstátus jogosságáról.
Ausztriában a kisebbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt dolgozta ki a szigorított menekültügyi eljárás tervezetét. A javaslat szerint visszamenőleges hatállyal már november közepétől érvényes lehetne a megváltozott procedúra, amely a kérelmezők számára szigorított, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig tartó időszakra szóló menekültstátust biztosítana, a családok egyesítését is feltételekhez kötné. Az előzetes tervek szerint kiutasíthatják a menekülteket az országból, ha az említett időszak letelte után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, ha viszont igen, akkor további két évre meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott menekült anyaországában a helyzet, a státust már határozatlan időre biztosítanák. A külügyekért és integrációért felelős miniszter módosító javaslata szerint nem a származási ország, hanem a menekültek eredményes integrációja lehetne a hosszú távú befogadás szempontja. Sebastian Kurz néppárti külügyminiszter felvetése arról szól, hogy megvizsgálnák a menekült németnyelv-tudását, beilleszkedését a munkaerőpiacon, és azt, hogy miképpen viszonyul a társadalmi értékekhez.