A fesztivál az előző kiadásaiban is kiemelt figyelmet fordított a tánc- és mozgásszínházi előadásokra, azonban idén, a Hagyomány évében, még inkább előtérbe kerülnek, ugyanis a mozgás, a tánc műfaja és kifejezőereje bizonyul az egyik legalkalmasabb eszköznek ahhoz, hogy a hagyományos és a kortárs művészeti törekvéseink találkozási pontjait tetten érjük.
A pulzArt3 fesztivál három táncszínházi előadást kínál közönségének: a budapesti Badora Társulat a BarátoK című produkcióját, a szintén magyarországi Duna Táncműhely az Ami a szívedet nyomja című ifjúsági előadását, míg az Udvarhely Néptáncműhely A köz című produkciót hozza Sepsiszentgyörgyre.
A Badora Társulat a BarátoK című előadásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent ma bartóki, kodályi módon magyarnak és művésznek lenni? Hogyan táplálkozhat ebből a nő, és miként érzékeli ezt a férfi? Két alkotó, egy téma: a kortárs utazó, aki hol szapora, hol bizonytalan lépéseivel kerül egyre közelebb a világhoz és önmagához. A két utazó a két koreográfus: Barta Dóra és Kun Attila. A mozdulatokba kódolt személyes vallomások a 21. század egyik alapkérdéséről, az önazonosságról, az identitáskeresésről, az őszinte szembenézés felettébb megrázó és megbolygató élményéről szólnak.
A Duna Táncműhely Ami a szívedet nyomja című produkciója az azonos című, kortárs svéd gyermekverseket tartalmazó antológia alapján született. A táncképekben – akárcsak a kötet verseiben – megjelenik a játék, barátság, szerelem, álmok, félelmek, felnőtt-gyerek kapcsolatok témája. Az előadás a kamaszok mindennapjait idézi meg, amely során mintegy a felnőtté válás küszöbére érkeznek (bár attól még mindig nagyon távol maradnak). Nem konkrét történetet mesélünk el, hanem a kortárs néptánc eszközeivel elevenítünk meg egy álomszerű világot. Alkotók sora vallja azt, hogy a tánc – ezen belül a néptánc – rendkívül alkalmas érzelmek és értékek, sőt, komplex történetek megjelenítésére. Mindenekelőtt azonban a néptánc játékossága az, ami nagy részben segít a színpadi mesélésben, emellett pedig közvetlenül „beszippantja” a gyermekközönséget a táncelőadás világába.
Az Udvarhely Néptáncműhely A köz című előadásának kiindulópontjai a köz, közjó, közérdek, közösség szavak. Az előadás olyan kérdésköröket taglal, hogy napjainkban milyen mértékben szolgáljuk közösségünk érdekeit, készen állunk-e arra, hogy a bennünk rejlő individualizmus esetenként háttérbe tolja egyéni törekvéseit a közös értékek megőrzése érdekében? Jelenünk egyik legkétségbeejtőbb jelensége a közösségromboló magatartás, az egyént mindenek elé helyező attitűd. A köz című előadás arról a veszélyről beszél, amikor az én középpontba állítása az elmagányosodást, a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot és tanácstalanságot vonja maga után. Azonban a káosz felszámolásához határozott döntéshozatalra van szükség.
