Románia gazdasági növekedése nem jelent fejlődést, mindössze arra jó, hogy a statisztikákban jól mutasson az ország – jelentette ki tegnap Vasile Dâncu kormányfő-helyettes egy vidékfejlesztésről szóló rendezvényen. A regionális fejlesztési és közigazgatási tárca vezetője szerint országos stratégiára van szükség a falusi kultúra megőrzésére, mert Románia Európa utolsó olyan országa, ahol ez a kultúra még él.
Vasile Dâncu az Európai Bizottság bukaresti képviselete által szervezett integrált vidékfejlesztési konferencián kijelentette: a sokat hangoztatott gazdasági növekedéshez valójában nem társul valós fejlődés, papíron mutat csak jól ez a gyarapodás, dinamikus előremenetelre utal, viszont csak forrásokat emészt fel, és sem a lakosság, sem az ország jövője szempontjából nem tekinthető hasznosnak. A kormányfő-helyettes úgy vélte, ez az időszak meghatározó a jövő szempontjából, és noha egy év alatt nem lehet csodát tenni, viszont irányváltásra elegendő például a vidék fejlesztését illetően is. A miniszterelnök-helyettes úgy látja: a falusi kultúra megőrzésének a feladata a románokra hárul, mert Európában nincs erre vonatkozó hasznosítható tapasztalat. „Egy újabb stratégiára van szükségünk, amelynek mindenképpen országosnak kell lennie. Ha az utolsó falusi kultúrával rendelkező ország vagyunk Európában, nyilvánvaló, hogy nincsen olyan európai modell, amit átvehetnénk. Az efféle viták arra ébresztenek rá, hogy nekünk kell megtalálnunk a megoldásokat” – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes arra is kitért, hogy Románia EU-csatlakozása felkészületlenül érte a falvak lakóit. „Legyünk őszinték: az EU-csatlakozás halálos sebet ejtett a román földművesen. Európa agráripara úgy jött ránk, mint egykor a szovjet tankok.” A romániai falusi emberek „nem beszélik a brüsszeli nyelvet”, de még azt a technokrata nyelvet sem, amelyet a bukaresti kormány használ. Ezért a falvak népének elsősorban képzési programokat kell biztosítani – fogalmazott. Azt is szükségesnek tartja, hogy külföldi befektetők jelenjenek meg a romániai falvakban, akik képesek felrázni a helyi közösségeket, illetve, hogy az elkövetkezendőkben minél több külső forrás irányuljon az oktatás és az egészségügy felé a vidéki közösségek fejlesztése érdekében.