A Nemzeti Front, amely a tavalyi európai parlamenti és önkormányzati választásokon is jól szerepelt, növelni tudta szavazótáborát: mintegy 6 millió szavazatot kapott.
A nem végleges adatok szerint a jobbközép Köztársaságiak országos összesítésben a szavazatok 27, a kormányzó baloldal pedig 23 százalékát szerezte meg. A jobboldal négy régióban (Pays de la Loire, Auvergne-Rhone-Alpes, Ile-de-France, Normandie) tudott az élen végezni, a szocialisták pedig csak két régióban (Bretagne és Aquitaine-Limousin-Poitou-Charentes) állnak biztosan az élen.
A konzervatív Le Figaro a franciák általános dühének kifejeződéseként értékelte az eredményt, amely egyszerre nyilvánult meg a hagyományos pártok leszereplésében, és abban, hogy a választók fele nem ment el szavazni. A vezető gazdasági napilap, a Les Échos szerint „történelmi eredményt” ért el a szélsőjobboldal, amely „mennydörgést” okozott a francia politikai életben. A baloldali Libération címlapján Marine Le Pen fotója látható, rajta a „Közeledik” felirat olvasható. A katolikus La Croix szerint a „példátlan eredmény” fejtörést fog okozni a többi pártnak a két forduló között, s csak remélni lehet, hogy a „pártok egyértelmű, a közérdeknek megfelelő választ tudnak adni, és nem rövid távra gondolnak”.
Az okokat illetően a Le Parisien szerint a választás a kiábrándultság megnyilvánulása volt, s nem véletlen, hogy délen és északon végzett az élen a Nemzeti Front, ahol a munkanélküliség magasabb az átlagosnál. A Les Échos arra emlékeztetett, hogy ez a két régió hagyományosan a baloldal fellegvárának számított, a lakosság itt remélt a legtöbbet Francois Hollande államfő ígéreteitől a munkanélküliség csökkentésére. A választási eredményt a gazdasági lap beletörődésként értelmezi.
Az északi régió lapja, a La Voix du Nord, amely a választások előtt a Nemzeti Front ellen foglalt állást, arra hívta fel a figyelmet, hogy már nem tiltakozásból szavaznak az emberek a szélsőjobboldalra, hanem azért, mert ténylegesen támogatják a Nemzeti Frontot.
A szélsőjobboldallal szembeni fellépést illetően a hagyományos pártok megosztottak. A szocialisták már vasárnap bejelentették, hogy a második fordulóban visszavonják jelöltjeiket az ország északi és délkeleti részén, ahol a Nemzeti Front nagyarányú győzelmet aratott, illetve ott, ahol a jobboldal maga mögé utasította a baloldalt, s ezzel segítenek „barikádot” emelni a Nemzeti Front elé, vagyis megakadályozni a szélsőjobb győzelmét. A jobboldal részéről Nicolas Sarkozy viszont elutasított egy hasonló lépést. A pártvezető a vasárnapi eredményt a kormánypárttal szembeni düh és a november 13-i terrortámadások utáni félelem hatásaként értékelte.
A terrortámadásokat követően Francois Hollande népszerűsége mintegy húsz százalékkal nőtt, de ezt a baloldal nem tudta a maga javára fordítani. A kormánypárt mégis úgy értékelte – Claude Bartolone, a Nemzetgyűlés elnöke, Ile-de-France régió listavezetője szavaival –, hogy a szocialisták „jól álltak ellen”, s azt remélik, hogy a kisebb baloldali pártokkal és a Zöldekkel összefoghatnak a második fordulóra.