A színjátszó társulat 2013 januárjában alakult, a rendezői munkára Gazda József nyugdíjas tanárt kérték fel. A színészek közül sokan a Diákszínpad tagjaként már vállaltak szerepeket. Első előadásuk Sütő András Vidám sirató egy bolyongó porszemért című darabja volt. „Merész lépésre szánták el magukat a régi diákszínjátszók. A Pokolsár Egyesület támogatásával határozták el, hogy összeállnak és megpróbálják újra eljátszani azt a darabot, amelyet a kovásznai diákszínjátszás létezése óta a legtöbbször adtak elő. Ezt legelőször Gazda József tanár úr tanította be a diákoknak, 1984–1986 között” – vallanak a kezdetekről az egyesület honlapján (pokolsar.org).
Tavaly Tamási Áron: Vitéz lélek című drámája következett. Az elmúlt hétvégén mutatták be Kovásznán legújabb előadásukat. Újabb Tamási-darabbal, a Csalóka szivárvánnyal léptek fel. Gazda József rendező így nyilatkozik: „Csalóka-e a szivárvány? – teszi fel gyönyörű művével nagy írónk, Tamási Áron a kérdést. S válasza: igen, csalóka! Mert ugyan ki nem lenne elégedetlen a sorsával? Nemzetünk, népünk gyötrelmesen nehéz sorsával, melynek szükségszerűen része az egyén, a mindenkori egyén sorsa is. A te sorsod, az én sorsom! Valamennyiünké, akik itt, Erdély földjén élünk, s e megtöretett nép, a magyarság sorsának részesei vagyunk. S így joggal érezzük: Bizony, jó lenne átbújni a szivárvány alatt”.

(Bokor)