Az a baj, hogy az ilyen konferenciákat télen tartják, és olyan kellemes helyen, mint a Párizs közeli Bourget, így a résztvevők nem érzékelik bőrükön a globális felmelegedés következményeit. Az ilyen tanácskozásokat a Szahara közepén, a sivatagban kellene rendezni. Ott légkondicionálás nélkül, kenyéren és porciózott ivóvízen tarthatnák a résztvevőket, amíg a záródokumentum meg nem születik, mondván: ha országaik nem tartják be az előírásokat, akkor azok is olyan körülmények közé kerülnek. Így nem kellene, mint most, két hét egy dokumentum megszüléséhez. Aztán szankciókat is kilátásba kell helyezni. Például azt, ha nem tartják be az egyezséget az általuk képviselt országok, akkor azok vezetőit véglegesen oda telepítik.
Minden jó, ha a vége jó. Most Párizsban született egy újabb egyezmény, és ha minden jól megy, „csak” másfél fokkal emelkedik bolygónk légkörének hőmérséklete.
Eddig is születtek nagyszerű dokumentumok a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, amely a leginkább felelős a légkör melegedéséért. Ilyen volt az úgynevezett kiotói egyezmény (1997), amely betartását vállalták is az aláírók, kivéve az egyik legnagyobb légszennyező Amerikai Egyesült Államokat. Aztán még volt két kivétel, Kína és India, melyek szintén a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátók közt vannak. Ők csatlakoztak az egyezményhez, de rájuk nézve nem volt kötelező.
A volt szocialista országok szocialista iparuk összeomlása miatt aránylag jól állnak ilyen szempontból. Még a megengedett kvótákat sem érték el. De Romániának volt és van lehetősége arra, hogy fenntartsa a megengedett légszennyezést, mégpedig úgy, hogy sikeresen pusztítjuk erdeinket, hogy a levegőben levő szén-dioxid mennyisége ne csökkenhessen. Ha pedig a levegőt mégsem tudnánk elég hatékonyan szennyezni, élhetünk a környezetszennyezés más módjaival. Csak szét kell nézni: vizek partján, utak mentén, erdők mellett ott a rengeteg szétdobált műanyag hulladék, pillepalack, sörös doboz és egyebek. A légkör melegedése akkor áll majd le magától, amikor a föld szén- és kőolajkészletei az édesvíztartalékokkal együtt elfogynak. A legjobb megoldás az lesz, ha az emberiség olyan környezetet teremt magának, amelyben ő maga is kipusztul. Akkor majd újabb klímaváltozás fenyegeti a Földet.
Addig azonban sok jó tanácsot hallunk arról, hogy egyénenként miként tudunk hozzájárulni a légköri hőmérséklet-emelkedés megakadályozásához. A környezetvédők szorgalmasan harcolnak környezetünk megóvásáért, még a nem konvencionális energiatermelés ellen is, mondván: a szélerőművek zavarják a madarakat, a vízi energia termelése bántja a halakat és így tovább... De más, jó ötlet is elhangzik. Például húzzuk ki a mobiltöltőt, ha feltelt a telefon, ne használjunk háttérvilágítást tévézéskor. Ne utazzunk repülőgépen, ne használjunk személyautót. Ez utóbbit Románia is támogatja úgy, hogy elmegy az ember kedve az autókázástól, hisz nálunk egy ember a fizetéséből csak egytizede annyi benzint tud venni, mint egy nyugat-európai, hogy egy amerikairól ne is beszéljünk. Ha a tízszeresére emelnék ott is a benzin árát, lényegesen csökkenne a légszennyezés. Várom, mikor mondják, hogy ne szaladjunk csak úgy, potyára, ha nem kergetnek, mert olyankor sokkal több oxigént használunk, és szén-dioxidot bocsátunk ki. A híres színész, Arnold Schwarzenegger azt mondta: hetente legalább kétszer ne együnk húst, mert az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 28 százalékáért. Remélhetjük, hogy megtiltják a paszulytermelést, mert a fuszulykaleves is nagymértékben hozzájárul a káros gázok kibocsátásához.