Dicséretes, ha ma olvasásra is időt szentelnek az emberek, a fiatalság, a gyerekek. Ez történik Kézdiszentléleken, ahol egy jeles magyar írónak, publicistának, politikusnak, az MTA tagjának, báró Kemény Zsigmondnak (1814—1875) a nevét viseli a községi könyvtár.
Csüdör Katalin elmondta, hogy tízezer kötete van jelenleg a könyvtárnak. Egy megsárgult könyvtári napló is előkerült 1960-ból, eszerint akár fennállásának fél évszázados évfordulója megünneplésére is készülhetne a könyvtár. ,,Évtizeddel ezelőtt már depolitizálták a könyvállományt — mondta a könyvtáros —, és olyan jellegű munkáink is vannak, így például az egyházi, egyháztörténeti irodalom, ami azelőtt ismeretlen, úgymond, tiltott volt. A helyi plébános segített ebben a törekvésünkben, ő ajándékozott például bibliákat. A tavaly viszonylag nagyobb összeget kaptunk könyvek és berendezések vásárlására. Vettünk számítógépet, videoprojektort. Van internet-hozzáférésünk. Ha egy diákot nem tudunk kiszolgálni valamilyen könyvvel, lehetősége van megszerezni az adatot a világhálóról. Könyvtárainkkal internetes kapcsolatban állunk. Ha valakit nem tudok kiszolgálni nagyon fontos könyvészeti gyűjteménnyel, el tudom irányítani olyan könyvtárhoz, ahol az megtalálható."
A község testvértelepülései is több alkalommal hoztak könyvajándékot. A könyvtáros főleg Budapest XI. kerületét emelte ki, amely a könyvtár névadó ünnepsége alkalmával háromszáz használt kötetet adományozott. A tavalyi Szent István-napok alkalmával elhozták ajándékba a Nagy Magyar Lexikon mind a tizenhárom új kötetét. Öröm az, hogy sok olvasója van a könyvtárnak. Legtöbb a gyermek, nagy a vonzereje a mesesarok nevű polcsornak. Látogatják a könyvtárat a legkisebbek is, ezért olyan kiadványokat is beszereztek, melyeket ők is nyugodtan forgathatnak. Fontossági sorrendben a tanulóknak szükséges házi olvasmányokat sorolja elsőként a könyvtáros, majd a gyakran keresett lexikonokat. Van néhány orvostanhallgató, aki olyan könyveket böngészget itt, melyeket megvenni nem tud.
A könyvtárban látható a névadó író portréja, melyet a tehetséges faragó, a pojáni Winkler Imre készített. Kemény Zsigmond megfilmesített Özvegy és leánya című, Budapesten 1855-ben megjelent regénye cselekményének egy része ugyanis a Perkő alatt most is romosodó Tarnóczy-kastélyban játszódik.