Az év derekán törvénybe iktatott utazási csekkek helyzetét járta körül Herman Rosner, az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) vezetőtanácsának tagja múlt heti sajtótájékoztatóján. Mintegy tíz éve a belföldi turizmus élénkítését szolgáló juttatási rendszer kezdeményezőinek egyikeként úgy véli: a végre bevezetett cafeteria-rendszernek egyelőre nem tudja kifejteni jótékony hatását. A jövő évi költségvetés-tervezetben például nem szerepel a közalkalmazottaknak ily módon szánt keret. Erről kérdeztük a turisztikai szakembert, aki az utazási csekkek bevezetése terén kifejtett tevékenységéért az Utazási Irodák Országos Szövetsége lobbi-díját vehette át.
– Mi a szerepe az utazási csekkek rendszerének?
– Az ötlet még a második világháború kitörése előtt, 1939-ben Svájcban született, de lassan az egész világban elterjedt. Jó példa Magyarország, ahol francia modell alapján 1998-ban vezették be, és mára oda fejlődött, hogy a belföldi turisztikai forgalom 30 százalékát az üdülési csekkek adják. Ez azt eredményezte, hogy tavaly szomszédainknál a GDP 5,5 százalékát közvetlenül a turizmus adta, közel félmillió munkahely van az ágazatban, ez a foglalkoztatottság 11,3 százaléka. Ha a turizmus multiplikatív hatását is beleszámítjuk, Magyarországon a turizmus GDP-aránya 9 százalékos. Az utazási csekkek lényege, hogy az alkalmazottaknak nyújtott, általában kedvezményes, adó- és illetékmentes juttatást csakis a belföldi szálláshelyek, kezelő- és üdülőközpontok, éttermek szolgáltatásainak igénybevételével lehet elkölteni. Felhasználható ugyanakkor a turisztikai célú utazás költségeinek fedezésére is.
– Mi a helyzet nálunk?
– Hosszú folyamat után idén nyár közepén jelent meg a törvény, illetve a korábbi jogszabály módosítása, amely a közszférában kötelezővé teszi az üdülési csekkek használatát, vagyis csak ilyen módon lehet kiadni a prémiumokat. Ám a jövő évi költségvetésben ilyen tétel nem szerepel. A magánszférában természetesen nem kötelező, de azért lehet vonzó a legtöbb hat minimálbért kitevő juttatás, mert levonható az adóalapból, járulékmentes, csupán 16 százalékos adó terheli. A gyakorlatban tehát egyelőre nem működik. Ez a szakmai szervezetek hibája is, mert nem tudtuk kellőképpen megértetni, hogy az üdülési csekkek nem újabb költségvetési kiadást jelentenek, hanem a munkahelyek megtartását, sőt, új munkahelyeket, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását, egészségügyi szempontból pedig megelőzést, a természeti adottságok kihasználását. Vagyis az egyenleg mindenképpen pozitív lesz. Arról nem beszélve, hogy a költségvetés egészségügyre szánt összegei folyamatosan nőnek, mégis alulfinanszírozott ágazatról beszélünk. Közben pedig nem használjuk ki az ország balneoturisztikai adottságait. Tanulmányok, de példák egész sora bizonyítja, hogy az üdülési csekkek nem szegényítik, hanem gazdagítják a költségvetést.
– Az ebédjegyekhez hasonló juttatásnak milyen más hatása van?
– A belföldi fogyasztás növekedését hozza. Hiszen miközben az ebédjegyekkel 80 százalékban külföldi élelmiszert vásárolunk, addig az üdülési csekk által biztosított jövedelem szinte kizárólag belföldi termékekre és szolgáltatásokra megy el, a hazai jövedelmeket generáló hatással bír. De azt is figyelembe kell venni, hogy nálunk rendkívül magas az élő munkát terhelő adó és illeték mértéke. Innen a feketemunka, az elvándorlás. Erre is pozitív hatással lesz a csekk, ám egyelőre helyben járunk.
– Milyen hatása lehet a turisztikai ágazat fejlődésében?
– Ha a jelenlegi számokat tekintjük – Romániában a GDP csupán két százaléka származik az ágazatból, évente kétmillió külföldi turista látogat meg (Magyarországon ez tavaly meghaladta a 17 milliót), a létező turisztikai szálláshelyek kihasználtsága pedig nem éri el az egyharmados arányt –, akkor általános használata nagy fejlődési kilátást jelent. Arról nem beszélve, hogy becslések szerint az ágazatban megforduló pénz több mint felére nem fizetnek adót. Az Utazási Irodák Országos Szövetsége számításai szerint egyébként az üdülési csekkek bevezetése két év alatt a gazdaságba 400 millió eurós forgalmat generál.
– Mi a helyzet a háromszéki turizmusban?
– Az országos átlagnál több mint tíz százalékkal jobban teljesítünk, ami a szálláshelyek kihasználtságát illeti. Az idei év első kilenc hónapjában közel 77 ezer turista szállt meg itteni szállodákban, panziókban, ez csaknem egyötödével több, mint a tavalyi hasonló időszakban. Az itt töltött éjszakák száma is magasabb, mint az országos átlag: 3,95 nap, míg az országos átlag 2,5 nap. Komoly fejlesztések is megvalósultak az ágazatban, elég, ha a bálványosi vagy a kovásznai szállodafejlesztésekre gondolunk. Ám azt kell elérnünk, hogy a külföldi turisták idevonzása mellett a belföldi forgalom is jelentősen növekedjen. Ezért kell és érdemes egyre többet használni az üdülési csekkek rendszerét.
