A legújabb felmérések szerint változatlanul igen szűk a különbség a brit EU-tagság fenntartását pártolók és a kilépést támogatók aránya között.
A Survation országos közvélemény-kutató cég tegnap délután ismertetett, több mint tízezer fős mintán elvégzett online vizsgálata szerint ha ma tartanák a brit EU-tagságról tervezett népszavazást, a brit választók 42 százaléka voksolna arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból, 40 százalék viszont a bennmaradásra szavazna. A bizonytalanok aránya 18 százalék. A Survation szakértői is hangsúlyozzák, hogy a különbség a hibahatáron belüli. A cég grafikus kimutatása azt jelzi, hogy csak szeptember eleje óta négyszer váltották egymást az élen a bennmaradást, illetve a távozást támogatók, de mindegyik alkalommal néhány százalékponton belül maradt a különbség.
Az eredményhez fűzött elemzés szerint ugyanakkor az egyes korcsoportok között jóval szélesebb a megoszlás. A 18–34 éves korosztálybeli válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy Nagy-Britannia további EU-tagságára adná a voksát, az 55 éven felüliek csoportjában ugyanakkor csak 33 százalék támogatja a bennmaradást az unióban. Jelentős a különbség a konzervatív és a munkáspárti választók között is. A konzervatív kormánypárt támogatóinak táborában 44:38 arányú relatív többségben vannak azok, akik azt szeretnék, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból, a legnagyobb ellenzéki parlamenti frakciót adó Labour hívei közül ugyanakkor 56 százalék pártolja a brit EU-tagságot, és csak 29 százalék támogatná a kilépést. A Survation ismertetése szerint a bizonytalanok közül 43,5 százalék mondta azt, hogy a menekültválság miatt nagyobb valószínűséggel, 7 százalék viszont ugyanezen ok miatt kisebb eséllyel voksolna a kilépésre, ha végül részt venne a népszavazáson. A bizonytalanok 23 százalékának döntését saját elmondásuk szerint nem befolyásolná a menekülthelyzet, ha elmennének szavazni.
A konzervatív párti brit kormány 2017 végéig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és szándékai szerint a tárgyalások egyik központi eleme az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozása lenne.
