„A közel egyéves időszakban az ügynökség több mint 1,555 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást bocsátott az érdeklődő pályázók rendelkezésére. A beérkező pályázatok értéke meghaladta az éves keretösszeget, 1,559 milliárd euró értékben tettek le pályázatokat. Egyes területeken a vissza nem térítendő alapok teljesen elfogytak, viszont más pályázható területnél alacsony volt az érdeklődés. Már elkezdtük az eredmények kiértékelését, megkeressük a hátráltató hibákat és azt, ami nem működött, de természetesen azt is, ami jó, bevált és nem kell változtatni rajta. Ígérem, hogy a jövőben nem lesz egyetlen probléma sem megoldás nélkül” – nyilatkozta a vezérigazgató.
A 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési időszakban az érdekeltek összesen 9,47 milliárd euróra pályázhatnak, ebből valamivel több mint 8 milliárd euró az unió vidékfejlesztési alapjából jön, a különbséget a román államnak saját költségvetéséből kell biztosítania. A teljes összeget éves keret­összegekre osztották fel. Az első évben, vagyis a március 25. és december 18. közötti pályázatfogadó időszakban összesen 7697 pályázatot tettek le, amelyek értéke meghaladja a 2015-ös évre leosztott keretösszeget. Eddig ezekből 1114 pályázatot bíráltak el 67,7 millió euró értékben, és rövidesen megkötik a szerződéseket. A többi pályázat elbírálás és kiválogatás alatt áll, és amint elkészíti az ügynökség a nyertesek, sikeres pályázók névsorát, megjelenteti honlapján (www.AFIRinfo). A legtöbb pályázat a fiatal gazdák támogatására (6.1 fejezet) érkezett a vidékfejlesztési ügynökség megyei irodáihoz, összesen 2874, közel 121 millió euró értékben. Ez jóval meghaladja a 111,2 millió eurós éves keretösszeget. A gazdaságok fejlesztésére (4.1. fejezet) ebben az évben 205,7 millió euróra lehetett pályázni, itt 668 pályázatot nyújtottak be 266 millió euró értékben. Gyengébb volt az érdeklődés a július 8-án megnyitott 4.2-es (termékfeldolgozás támogatása), a 4.1. a (beruházások a gyümölcstermesztésben) és a 4.2. a (beruházások a gyümölcsfeldolgozásban), itt az éves keretösszegek nem fogytak el. Július 14-én hirdette meg az ügynökség a 6.3-as (kisgazdaságok támogatása), a 6.2-es (nem mezőgazdasági tevékenységek támogatása) és a 6.4-es (beruházások a nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésében) fejezetet. A kisgazdaságoknál közel 73 millió euróra lehetett pályázni, de mindössze 1254 pályázatot tettek le 16,5 millió euró értékben. A 6.2 és a 6.4 fejezetnél viszont hamar elfogyott a pályázható éves összeg, és csak néhány hétig lehetett pályázatokat letenni. A 4.3-as, beruházások a mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúra fejlesztésére fejezetnél összesen 35 pályázatot tettek le 33,7 millió euró értékben. Ugyanezen fejezet öntözési beruházásokat célzó összetevőjénél 86 kérés érkezett be 87,1 millió euró értékben. A 7.2-es, a vidéki infrastruktúra létrehozása és korszerűsítése (víz, kanalizálás, utak stb.) című fejezetnél hatalmas volt az érdeklődés, a helyi önkormányzatok 704 pályázatot tettek le 717,6 millió euró értékben. Ugyancsak sok pályázat érkezett a vidéki örökség és értékek megőrzésének támogatására is, összesen 244 pályázat 82 millió euró értékben. A LEADER-programot előkészítő 19.1-es fejezeténél is 178 helyi akciócsoport pályázott helyi stratégiájuk kidolgozásának támogatására. Kovászna megyében is jónak mondható a pályázási kedv, a legtöbb pályázat itt is a 4.1, a 6.1 és a 6.3-as (gazdaságok korszerűsítése, fiatal gazdák támogatása, illetve kisgazdaságok támogatása) fejezetekre érkezett be a megyei irodához (közel 30–30 az első kettőnél, a kisgazdaságoknál 8). Az új vidékfejlesztési tervben a háromszékiek számára előnyt jelent, hogy a hegyvidéken gazdálkodók pályázatai nem versenyeznek a nem hegyvidéken gazdálkodókéval, külön pénzalapot különítettek el számukra (a megye községeinek háromnegyede a hegyvidéki hátrányos helyzetű övezetbe esik). Így a déli megyék most nem „pályázták el az orrunk elől” az összes pénzt, amint ez a régi vidékfejlesztési tervben történt. Remélhetőleg ez a külön elbírálás megmarad a következő években is, egészen 2020-ig.