Lázár-Kiss Barna András polgármester a tervezet előterjesztésekor elmondta: élt azzal a lehetőséggel, amelyet új rendelkezések biztosítanak az önkormányzatoknak az adók és illetékek megszabásánál, s úgy állította össze a tervezetet, hogy a magánszemélyekre ne háruljon nagyobb teher. Számításai szerint annak az átlagos ba­rótinak, akinek csak az az egy ötven négyzetméteres tömbházlakása van, amelyben él, két lejjel kell többet fizetnie, mint eddig. Bonyolódik a helyzet viszont azoknál, akiknek több ingatlanjuk van – akár társtulajdonban is. Esetükben figyelembe veszik az ötévesnél nem régebbi adásvételi szerződésben szereplő értéket, ha viszont az régebbi, jó lesz újraértékeltetniük tulajdonukat, mert ellenkező esetben nem az ingatlan adózandó értékének 0,1, hanem két százalékát, azaz hússzoros összeget kell a városkasszába befizetniük.
A cégek esetében is különbséget tesznek a székhely és az egyéb ingatlanok közt, ám ez esetben sem lesz jelentős a változás, ha az elmúlt három esztendőben újraértékelték.
A vendéglők esetében újdonságnak számít, hogy most már nem a székek száma, hanem a felület nagysága szerint kell adózni, de mivel Baróton mindegyik kisebb ötszáz négyzetméternél, a tavalyival azonos összeget, ezer lejt szabnak ki rájuk – mondotta Lázár-Kiss Barna András.
Szilágyi Sándor arra kérdezett rá, mi történik, ha valaki csak néhány százalék erejéig résztulajdonos: az is második háznak számít? A polgármester szerint abban az esetben nem a kisebbségi, hanem a többségi tulajdonosra hárul, hogy felvegye a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal, és közösen megoldást keressenek. Szép Béla a vállalatok, illetve az engedélyezett fizikai személyek által közösen használt ingatlanok jogállását firtatta. A városvezető szerint előbb a két félnek kell egymással tisztáznia a megosztás feltételeit, azután kell eldönteniük, miként kívánnak adózni.
A tizenhárom tanácstag egyöntetűen szavazta meg az előterjesztett javaslatot.