Lássuk hivatalos, törvényes képviselőinket, akiket mi választottunk meg, saját magunknak, saját képviseletünkre.
Kezdjük Kelemen Hunorral, aki hősiesen, elnökként harcol az RMDSZ továbbépítésén, akárcsak az a másik Kelemen, a kőműves küzdött magas Déva váráért. Hozzá a zenei aláfestést Markó Béla szolgáltatja, aki újabban szonetteket ír, és a Népszabadságba is néha egy-egy cikket. A többi „nagy öregek” is köszönik szépen, megvannak. Frunda György orvosnő felesége mellé vonult vissza, és most együtt kezelik  Victor Pontát, a volt miniszterelnököt, akinek eddig jobbnál jobb tanácsokat adott, s aki éppen levitézlésének sebeit nyalogatja. Verestóy Attilának addig húzták a fülébe a dalt – Ne vágj ki mindent fát / … Lazíts egy fél órát –, hogy lemondott káros szenvedélyéről, a druzsbáról. Most tovább tengeti szerény életét összekuporgatott hatalmas vagyonkájából. Borbély László, miután megvádolták, hogy megvesztegették anyósa házfelújításával, most saját maga fogott neki kitanulni ezt a mesterséget. Egy jó anyós megérdemli, hogy veje saját kezűleg tatarozza házát.
Ne feledjük azokat se, akik ott ülnek a parlamentben és minket, háromszékieket képviselnek (ötből mára már csak hárman maradtak). Meg kell mondanom, hogy hősiesen viselkednek, mint az orosz partizánok a második világháború idején. Egy szót sem lehet kihúzni belőlük. Klárik László és Fejér László Ödön fel-, és megszólalásai olyan ritkák, mint a fehér holló. Lehet, hogy színésznek készülnek, és a Néma levente címszerepét próbálják, vagy inkább úgy el vannak tűnve, mint a Láthatatlan ember című filmsorozat főszereplője. Márton Árpád viszont önfeláldozóan és végérvényesen lemondott becsületes mesterségéről, a színészségről, és nem akar visszatérni a világot jelentő deszkákra, csak a világot jelentő parlamentbe, ahol a végsőkig harcol érettünk, egészen boldog, (pót)nyugdíjas koráig. Többi képviselőnk is kitartóan, de nagy csendben végzi munkáját. Szerényen, de szorgalmasan nyomogatják a gombokat vagy emelgetik kezüket, mikor olyan fontos dolgokról kell dönteni, mint a juhászkutyák számának korlátozása, avagy a korlátlan, nagy nyugdíjak megszavazása saját maguk vagy kedvezményezettjeik számára.
De ne feledkezzünk meg többi pártunkról sem. A Magyar Polgári Párt most már együtt muzsikál az RMDSZ-szel, és remélhetjük, hogy elnöke, Bíró Zsolt akár parlamenti képviselőségig is viheti, bár néhány kontrása ellene van, még a saját bandájából is. Az MPP volt atyamestere, Szász Jenő Magyarországon kutatja a magyarokat, és menti az olyan magyar fajokat, mint például a mangalica.
A másik minipárt, az Erdélyi Magyar Néppárt, lehet, hogy – akár az egysejtűek –, osztódással még tovább fog szaporodni, ha Tőkés László létrehoz  még egy vadonatúj pártocskát.
De nem csak pártokból áll a világ. Vannak még szervezeteink is. A Székely, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, kézzel-lábbal és teljes mellbedobással küzd az autonómiáért. Legillusztrisabb képviselőjük, Izsák Balázs az ötletadó. Jövőre ismét nagyszabású akciót terveznek, mégpedig a székelyek nagy menetelését a Tejúton, Csaba királyfi vezetésével. Akkor majd tiszta idő esetén onnan fentről fogják vihar- és villanylámpákkal megvilágítani Székelyföld határát.
A hatvannégy vármegyések közben csak reszelik a körmüket, beszélnek hülyeségeket és fenik a fogukat egy pizzára. Kincses Előd, az ügyvéd egyfolytában keresi a veszett fejszék nyelét, és harcban áll valamilyen vesztésre álló ügyért.
Helyi politikusainkról se feledkezzünk meg. Antal Árpád és Tamás Sándor is nagyon aktív. Ha már Sepsiszentgyörgy nem lehet kulturális főváros, attól még lehet a sport fővárosa. Van már egy jó kosárlabdacsapatunk, sőt, már a riói olimpiára készülve is jöhetnek ide erőnléti felkészítőre a világ sportolói. A városban sokfelé épültek és épülnek a sportlétesítmények, amilyen a sportcsarnok mellett is, a Vadász utcában. Ott, akárcsak a város több pontján, edzeni lehet távol- és magasugrásból, gátfutásból vagy tízpróbából. Kezdetben a járdákon lehetett gyakorolni a cikcakkban futást, ahogy a labdarúgók is végzik az ilyen erőnléti gyakorlatokat. Aztán az út közepét alakították át akadályversenyek lebonyolítására. Most, ha télen feltöltik vízzel, a gyors-, valamint a műkorcsolyázók gyakorolhatnak, és tavasszal, ha elolvad a hó és a jég a pályáról, akkor az úszók edzhetnek a legalább tíz olimpiai medence hosszúságú szakaszon, a domb aljáig. Úgy néz ki, hogy a város számos pontján sor kerül még ehhez hasonló sportcentrum kialakítására, de nem lehet tudni, hogy meddig engedélyezett ezek működése. Minden attól függ, hogy a nyertes pályázók, akik sziszifuszi és fusermunkát végeznek, mennyi ideig tudják húzni az időt és a város kasszájából a pénzt.
A megyei tanács, illetve a prefektúra előtti sárkánydomb gondja viszont belátható időn belül nem oldódik meg. Bár soha nem lehet tudni! Ha ismét kitör a Nagy-Csomádon a vulkán, mint ahogy ez 30 000 éve történt utoljára, újabb tektonikus mozgások eredményeképp ismét gyűrődéses hegyek és dombok keletkezhetnek. Így kialakulhat az áhított Sárkánydomb is Szentgyörgy főtere mellett.