Bestseller lett Dorit Rabinián Határ-élet című, egy arab fiú és egy zsidó lány szerelméről szóló regénye Izraelben, miután az oktatási minisztérium kizárta az irodalomérettségi olvasmányainak köréből.
A minisztérium december végi, közfelháborodást kiváltó döntését azzal indokolta, hogy a regény elősegítheti az asszimilációt. A tárca illetékes bizottsága szerint egy ilyen mű tovább szíthatja a palesztin–izraeli viszályt, az ifjúság pedig hajlamos a romantikára, és nem látja át az asszimiláció összetett kérdését.
„Az oktatási rendszer nem arra nevel, hogy nem zsidóval házasodjanak” – vélekedett Dália Fenig, a minisztérium pedagógiai bizottságának helyettes vezetője, de a közfelháborodás nyomán mégsem zárta ki, hogy a következő tanévben ismét az érettségizők listájára kerüljön a könyv. „Nap mint nap foglalkozunk a kérdéssel, hogy mi kerüljön be a tananyagba és mi ne. Megvizsgáltuk, és ez a téma – zsidók és arabok, szerelem – már szerepel más művek kapcsán a tananyagban, így a tanárok meg tudják vitatni” – közölte Fenig. „Nagyon nehéz időszakban vagyunk, mélyül a viszály, és úgy véltük, hogy ez a könyv most éppen többet árt, mint használ” – tette hozzá.
A határozat nyomán azonban széles körű nyilvános vita indult, a helyi lapok megteltek az alkotásban leírt történettel, és a könyvesboltokból néhány nap alatt kifogyott a regény. Több irodalomtanár is bejelentette: noha nem szerepel az érettségi művek listáján, kötelező olvasmánnyá teszik a regényt, ugyanis fontosnak tartják a kötetben megfogalmazódó dilemmák megbeszélését diákjaikkal, és egyúttal áttekinthetik a hatalom által betiltott vagy nem támogatott irodalom kérdéskörét is.
Az izraeli zsidó lány és a palesztin fiú New Yorkban játszódó története a politikusok figyelmét is felkeltette. Jichák Hercog, a szociáldemokrata Munkapárt és a parlamenti ellenzék vezetője bírálta a műről született döntést. „Sötét világkép az, amely nem hisz az egyén vagy a fiatalok ítélőképességében. Ez egy szerencsétlen határozat, visszavonására kérem az oktatási minisztert, hogy biztosítsa a gondolkodás és a szólás szabadságát” – írta Hercog.
A tiltakozások nem voltak hiábavalóak, mert egyrészt szinte mindenki ezt a regényt olvassa, és már újabb kiadását tervezik, másrészt az izraeli polgárjogi szövetség kérvénye nyomán Jehuda Weinstein államügyész felszólította az igazságügyi minisztérium illetékeseit a döntés felülbírálására – értesült hétfői számában az Iszráel Hajom (Izrael Ma) újság. (MTI)
