Idén még kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk az óvodáknak, iskoláknak, mint tavaly, mert bár a kormány karácsonykor húsz százalékkal növelte a gyermeklétszám utáni fejkvóta egyes szorzójának értékét, a több rendbéli bérkiigazítások ennél nagyobb arányban növelték a fizetési költségeket – állítják a pénzügyi központok vezetői. Az említett okból a korábbihoz képest legalább tíz százalékkal nagyobb hiánnyal számolnak, ami azt jelenti, hogy Háromszéken több tucat oktatási intézményben csak szeptemberig lesz elég az éves béralap.
A baróti Gaál Mózes Általános Iskola mint pénzügyi központ Háromszék egyik legszerteágazóbb mikro-iskolahálózatát működteti, a baróti nyolcosztályos iskolán kívül öt település, Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec és Miklósvár óvodája és iskolája tartozik ide. Tizenkilenc épületben 868 gyermek tanul, folyó tanévben 97,14 állás szerepel a személyzeti struktúrában, két és féllel kevesebb, mint elmúlt tanévben, az alkalmazottak egy része töredéknormával dolgozik. Váncza Gabriella főkönyvelő lapunknak elmondta, a 2014/2015-ös tanévben 2,3 millió lejt kapott a pénzügyi központ a fejkvóta szerint fizetésekre, ami a szükséglet csupán 87,57 százalékát fedezte.
Az első kiigazítást novemberben kapták az októberi fizetésekre, a novemberi elszámolás ellenben decemberben egy hetet késett máig ismeretlen okok miatt. Amióta a fejkvóta egyes szorzójának 2013-ban 2420 lejben meghatározott, majd tavaly januárban 2520 lejre módosított értékével számolnak, a tanügyi alkalmazottak bére a hozzá rendelt költségekkel együtt 30 százalékkal növelte a kiadásokat, ami jóval több, mint a finanszírozás növekedése – hangsúlyozta a baróti pénzügyi szakember.
A tanügyi rendszer alulfinanszírozásáról panaszkodik Dimény János, Erdővidék egyetlen középiskolájának igazgatója is. A tavalyi esztendőt rendkívüli feszültségben zárták, az általános iskolához hasonlóan karácsony előtt itt is egy hetet késtek a fizetések. Az igazgató elmondta, huszonöt éve iskolavezető, de ilyen esettel még nem találkozott, egy-két nap késésnél többet nem tapasztalt. „Rosszul esett, de túltettük magunkat rajta, mindent megteszünk, hogy a tanulók ne szenvedjenek emiatt.” A Baróti Szabó Dávid Líceum elméleti és szakközépiskolai, valamint szakiskolai osztályaiban 536 diák tanul, a pedagógusok közül tizenheten I-es fokozatú vizsgával rendelkeznek, és sokan II-es fokozatúak. Dimény igazgató keserűen szögezte le, a hatalom bünteti a jól képzett tanárokat foglalkoztató iskolákat, mert nem mindegy, hogy 1200 lejes kezdő fizetéseket vagy kétszer, két és félszer akkora béreket kell kifizetniük ugyanabból a pénzkeretből. „Létezik egy adott kerettanterv, harminchárom órájuk van a középiskolásoknak hetente, ezeket meg kell tartani, ehhez méretezett tantestületet kell fenntartani.”
Az igazgató leszögezte: a baj legfőbb oka, hogy a hazai oktatás súlyosan alulfinanszírozott. Állítását számokkal támaszthatjuk alá. Míg Európa legtöbb országában a nemzeti össztermék 5–6 százalékát költik az oktatásra, Romániában 2013-ban 2,5, 2014-ben 3,2 és 2015-ben 3,7 százalék volt ez az arány, amely messze elmarad a törvényben meghatározott 6 százaléktól.
