A Bethlen Gábor-út projektjét a Hunyad megyei magyar szervezeteket és egyházakat tömörítő Hunyad Megyei Magyar Állandó Konferencia szombati dévai tanácskozásán mutatta be Gudor Botond, a nagyenyedi református egyházmegye és Zsargó János, a hunyadi református egyházmegye esperese. Mint elmondták, a térség történelméhez szorosan kötődő Bethlen Gábor szellemi öröksége erdélyi és össznemzeti szimbólumnak tekinthető. Úgy vélték, hogy Erdély egykori fejedelmének a neve összefonódott a magyar szórványközösségek fennmaradásért vívott küzdelmével. Erre utal az a tény is, hogy tavaly a magyar Országgyűlés a magyar szórvány napjává nyilvánította november 15-ét, a fejedelem születésnapját.
Gudor Botond elmondta, a projekt turisták által végigjárható úttá fűzi össze azokat a településeket, amelyek Bethlen Gáborhoz kötődnek, de emellett a műemlékvédelmi értékmentő elképzeléseket is közös rendszerbe kapcsolhatná. Egyelőre Hunyad megyében Marosillye, Déva és Vajdahunyad, Fehér megyében pedig Gyulafehérvár és Nagyenyed szerepel a programban, de más településeket is szeretnének bevonni. Amint az esperes hozzátette, Marosillye a fejedelem születési helyeként, Déva a fejedelem által épített Magna Curia által, Vajdahunyad a vár Bethlen-szárnya által, Gyulafehérvár a fejedelem temetkezési helyeként, Nagyenyed pedig a fejedelem szellemiségének ápolójaként kapcsolódhat be a programba.