Új médiatörvény
Az Európai Bizottság politikai vezető testülete holnap „orientációs vitát” tart arról, hogy beindítsák-e a jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyek megelőzését szolgáló eljárást Lengyelországban. Sajtóértesülések szerint a biztosok amellett foglalnak állást, hogy a jogállamiság helyzetét vizsgálni kell a lengyeleknél, mert a Jog és Igazságosság Párt (PiS) által vezetett, két hónapja beiktatott kormány az alkotmánybíróság és a sajtó szabadságát veszélyezteti az elmúlt hetekben elfogadott intézkedéseivel.
A lengyel parlament nem sokkal a kormányváltást eredményező választások után érvénytelenítette az előző ciklus végén megválasztott öt alkotmánybíró kinevezését, és öt új bírót választott meg. Napvilágot láttak az új lengyel médiatörvény részletei is: az eddig kereskedelmi alapon működő lengyel közmédiát közhasznú állami társaságokként működő „nemzeti médiává” alakítanák át, amelynek tevékenységét egy új testület, a Nemzeti Médiatanács felügyelné. A média küldetése a „nemzeti hagyományok, valamint a hazafias és a humanista értékek ápolása”, „az objektív tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítása”.

Kiakadtak a németek
A varsói kormány lépései igen heves reakciót váltottak ki Brüsszelben és Berlinben. Martin Schulz, az Európai Parlament német szocialista elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap honlapján közzétett interjúban úgy vélekedett: „a lengyel kormány a választási győzelmét arra szóló felhatalmazásnak tekinti, hogy az állam érdekét a győztes párt akaratának rendeljék alá”. Schulz a „Putyin-stílusú demokráciának”, az európai politika „veszélyes putyinizálásának” nevezte a PiS lépéseit. Volker Kauder, a nagyobbik kormánypárt, a CDU/CSU német szövetségi parlamenti frakcióvezetője azt nyilatkozta, hogy Lengyelországot pénzügyi szankciókkal kellene sújtani, ha bebizonyosodik, hogy a kormány megsérti az európai értékeket.

„Védjétek asszonyaitokat”
A lengyel reakció nem késett: a PiS nevében megszólaló Ryszard Czarnecki, az EP elnökhelyettese azt mondta: „ha valaki Putyin-hasonlatokat akar használni, tudnia kell, hogy Európában a leginkább Putyin-párti ország – Görögország mellett – éppen Németország”. Azt az energiát, melyet Schulz Lengyelország megtámadásában kifejt, inkább a német nőknek a muzulmán bevándorlóktól való megvédésébe kellene fektetnie – fűzte hozzá Czarnecki. Pawel Kukiz, a harmadik legnagyobb lengyel parlamenti csoport, a Kukiz’15 mozgalom vezetője egyenesen a náci kártyához nyúlt: nagyapját a Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt területén létesített auschwitzi koncentrációs táborban gyilkolták meg. A politikus arra kérte az EP elnökét: „a demokráciára a saját hazájában tessék odafigyelni. Mert az a gyanúm: ha önöknél – ne adj’ isten! – egy újabb Hitler támad, követve az önök által betervezett néhány millió »bevándorlótól«, akkor az SS ehhez képest üdvhadseregnek fog tűnni”. Az ellenzék is elítélte Schulz nyilatkozatait. Marcin Kierwinski, aki az előző, a Polgári Platfom kabinetjében a kormányfői hivatal államtitkára volt, elmondta: a lengyel diplomáciának reagálnia kell a Schulz kijelentéséhez hasonló bírálatokra. Ugyanakkor a PiS-politikusoknak is tanulságot kell levonniuk intézkedéseiket illetően. A lengyel közszolgálati tévé szerint a varsói külügyminisztérium behívatja Németország varsói nagykövetét. 

A lengyelekkel más
Ami a Lengyelországgal kapcsolatos európai bizottsági vizsgálatot illeti, a 2014-ben életbe lépett „jogállamisági keret” a demokrácia és a jogállamiság állapotának vizsgálatával kezdődik. Olyan „korai figyelmeztető eszközként” tekintenek rá, amely lehetővé teszi, hogy párbeszéd induljon az érintett tagállammal a jogállamot érő rendszerszintű fenyegetés súlyosbodásának elkerülése érdekében. Az Európai Parlament évek óta próbálja kicsikarni az Európai Bizottságból, hogy a magyar kormány ellen is vesse be ezt az eszközt, de erre mindeddig nem került sor. Egy európai bizottsági forrás arról beszélt az EUrologusnak, hogy Magyarország esetében „egész más volt” volt a helyzet, amikor a jogállami keret bevetésén gondolkodtak: Lengyelország ugyanis jóval súlyosabb politikai tényező az Európai Unió döntéshozatalában, mint Magyarország, ráadásul az október végén hatalomra került Jog és Igazságosság párt nem a német kormánypártot is sorai között tudó Európai Néppárt, hanem annak legnagyobb jobboldali riválisa, az Európai Konzervatívok és Reformisták tagja. (MTI/Index/Origo)

Budapest kiáll Varsó mellett
Magyarország és a magyar kormány kiáll Lengyelország, a lengyel politika, valamint a lengyel emberek mellett, és semmilyen szankciót nem támogat, amely Lengyelországot érné – közölte tegnap Tuzson Bence, a magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. „Mi, magyarok már megtapasztaltuk, hogy milyen az, amikor egy ország önálló politikája ellen fellépnek egyes politikusok és politikai erők, Magyarország ilyenben nem kíván részt venni” – szögezte le. Hozzátette: ha az Európai Unió szankciókat akar bevezetni, azt egyhangúlag kellene megtennie. Magyarország ehhez semmiképpen sem járul hozzá.