A pártok és választási kampányok átláthatóbb és kiszámíthatóbb finanszírozásáról fogadott el határozatot tegnap a kormány, néhány hónappal az önkormányzati és több mint fél évvel a parlamenti választások előtt.
A kormányhatározat a tavaly májusban hozott pártfinanszírozási törvényhez csatol alkalmazási előírásokat. Az új szabályozás szerint a választásokon mandátumot szerző politikai alakulatok és kisebbségi szervezetek szavazatarányosan részesülnek költségvetési támogatásban. Az állam a költségvetési bevételek legfeljebb 0,04 százalékát fordítja pártfinanszírozásra: az összeg háromnegyedét a parlamenti pártok, egynegyedét pedig az önkormányzati képviseletet szerzett politikai alakulatok között osztják szét.
A pártok magánszemélyektől és cégektől korlátozott mértékben, szigorú könyvviteli szabályok betartásával fogadhatnak el adományokat. A parlament által tavaly elfogadott választójogi reform így próbálja megakadályozni a tisztségviselők megvásárlását a – lekötelezett politikusok hatalomra segítését üzleti befektetésnek tekintő – szponzorok által.
A választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelik. Az új jogszabály megszabja a kampányköltségek felső határát is, az állandó választási hatóság pedig csak azoknak a pártoknak a számlákkal igazolt költségeit téríti meg, amelyek megszerezték a voksok legalább 3 százalékát.
Egy községi tanácsosi jelöltlistára például a pártok nem költhetnek többet egyetlen havi bruttó minimálbérnél, amely most 1050 lej. Az államelnöki választáson induló jelöltek akár húszezerszer ennyit fordíthatnak kampánycélokra.
A kampányköltségek behatárolása mellett a kormányhatározat azt is kiköti, mire költhetnek a pártok. Idén már nem lesznek például óriásplakátok a kampányban: egyetlen plakát mérete sem haladhatja meg a fél métert.
A helyhatósági választásokat várhatóan májusban vagy júniusban, a parlamenti választásokat pedig novemberben vagy december elején rendezik meg.
