Január 14-én lett hetvenéves Nagy Feró (Ferenc) rockzenész, énekes, médiaszemélyiség, a Beatrice együttes frontembere.
Erdélyi menekültek gyermekeként jött a világra 1946-ban Letenyén. Szülei azért költöztek Magyarországra, mert apja nem akart a magyarok ellen harcolni a román hadseregben. A csendőrségnél helyezkedett el 1944-ben, „mert ott legalább enni adtak neki”. Hamarosan a fővárosba költöztek, eleinte egy kocsiszínben laktak, majd egy óbudai pincelakásba kerültek. Apja az 1950-es években hőszigetelő szakmunkásként dolgozott, majd kisiparos lett. Feró kamaszként rádió- és tévészerelő szeretett volna lenni, de egy malőr miatt lemaradt a felvételiről, így elektroműszerész ipari tanulónak ment. Ezután elvégezte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola erősáramú üzemmérnök szakát.
Középiskolásként kezdte első zenei próbálkozásait: 1963-tól 1970-ig a Richmond Heads, majd a Zárvatermők tagja volt. 1971-ben csatlakozott a Csuka Mónika vezetésével két évvel korábban alakult, öt lányból álló Beatrice zenekarhoz, amely addig az egyetlen női beatzenekar volt az országban. Nagy Feró feleségül vette Csuka Mónikát, egy lányuk született. Feró 1978-ra teljesen átalakította a Beatricét, amelynek frontembere lett. Az immár csak fiúkból álló együttes jellegzetes külsővel koncertezett: bőrszerkóban és „babos” kendővel a nyakban vagy a homlokon. (A színpadi csirkedarálás csak a legenda része.) Főleg a „külvárosi fiatalok” körében lett népszerű a banda, mely 1980-ban már az Omega és az LGT előzenekaraként turnézott. Bluesos-punkos rockzenéjük és főleg a Feró által írt szövegeik azonban nem tetszettek az akkori rendszer kultúrfunkcionáriusainak, az együttes végképp azután lehetetlenült el, hogy 1980-ban a Hobo Blues Band és a P. Mobil társaságában felléptek a Fekete Bárányok-koncerten. Népszerűségük ellenére lemezük nem jelenhetett meg, az „illetékesek” folyamatosan keresztbe tettek nekik, s végül a nehézségeket megelégelve 1981-ben feloszlott az együttes, Feró útlevelét bevonták. 1982 és 1985 között az ős-Bikini együttes alapító tagja, énekese volt, két album után kiszállt a bandából, és 1987-ben újraélesztette a Beatricét. Akkoriban Feró volt a magyar új hullám egyik vezéregyénisége, „a nemzet csótánya”. Kiadták lemezen az együttes korábban betiltott számait is. 1991-ben sikeres évet zárt a Beatrice: megjelent az Utálom az egész XX. századot című nagylemez, amely 38 héten át szerepelt a hanglemezgyár listáján annak élét is megjárva.
Nagy Feró a rendszerváltás során közel került a politikához, 1990-ben még köztársaságielnök-jelölt is volt („Szakadt országnak szakadt elnököt!”). Kezdetben liberális, majd egyre radikálisabban jobboldali nézeteket vallott, mígnem 1999-ben felhagyott a politizálással, belátva, hogy a zene az ő világa. A Beatrice változó felállással a mai napig koncertezik, a közönség körében olyan népszerű számokkal, mint például a Nagyvárosi farkas, Meditáció, Jerikó, Motorizált nemzedék, Térden állva, Nem kell, XX. század, Azok a boldog szép napok, Hegyek között, Nyolc óra munka.
