Erdélyi magyar választási párt létrehozását javasolja a 2016-os romániai önkormányzati, majd parlamenti választásokra az EMNP. A javaslatot az RMDSZ-nek is elküldték, ott azonban nem talált tetszésre az ötlet.
Az EMNP elnöke, Szilágyi Zsolt szerint már a nyáron esedékes önkormányzati választásokon a létrehozandó választási párt színeiben indulhatnának a magyar jelöltek azokon a településeken, ahol a magyarság megosztottsága a képviseletet veszélyeztetné. Azokon a településeken, ahol a magyarság többséget alkot, a pártok versenyezhetnének a tisztségekért. Az őszi parlamenti választásokon pedig a választási párt teremtené meg azt a keretet, amely a magyar pártok összefogását biztosítja, de nem számít koalíciónak. A koalícióknak ugyanis a választási törvény a 6,5 százalékot kitevő magyarság számára aligha teljesíthető (8 százalékos) választási küszöböt szab meg.
Szilágyi Zsolt emlékeztetett: az RMDSZ decemberben azt kérte az EMNP-től: ne induljon az őszi parlamenti választásokon. Hozzátette: akkor nőnek meg a magyarok sikeres választási szereplésének az esélyei, ha a magyar pártok összeadják az erőiket, nem pedig kiszorítják egymást. Az EMNP azt javasolta, hogy Erdélyi Magyar Szövetség néven alakuljon meg a választási párt, és annak logója összesítse az egyes erdélyi magyar pártok logóit. Ez Szilágyi szerint egy olyan választóréteget is mobilizálna, amelyet külön-külön egyik párt sem tud az urnákhoz vinni. Ugyanakkor a választási párt a megtisztulásra is lehetőséget teremtene: jelöltlistáira ugyanis csak olyan politikusok kerülhetnének fel, „akikre nem vetül a korrupció árnyéka”.
Az EMNP elnöke elmondta: együttműködésre vonatkozó javaslatukat az elmúlt napokban juttatták el Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, és olyan kétoldalú tárgyalásokra készülnek, amelyeken egyik oldalon az RMDSZ és az MPP szövetsége, másik oldalon pedig az EMNP jelenik meg. Az RMDSZ-nek eljuttatott csomagban javasolták az erdélyi magyar politikai szervezetek egyeztető fórumának újraélesztését, az autonómiatörekvések összehangolását, egy közös erdélyi magyar jogvédő szolgálat elindítását és olyan közös testület létrehozását, amely az erdélyi magyarságnak juttatott román költségvetési források elosztása fölött őrködne, mert az RMDSZ módszere átláthatatlan. Újságírói kérdésre hozzátette: ha van politikai akarat, lehet megoldást találni az összefogás technikai problémáira, arra is, hogy az érvényes törvények szerint egy politikus nem lehet egy időben a saját pártjának és a létrehozandó választási pártnak is tagja, és ha kilép abból a pártból, amelynek színében önkormányzati tisztséget nyert, elveszíti mandátumát.
Van szövetség
1989-ben az alapítók szövetségi struktúrában hozták létre az RMDSZ-t, és elvetették a pártstruktúrát, mert úgy vélték, hogy a közképviseletnek egy hangsúlyos társadalomszervezői munkát is el kell látnia – reagált az RMDSZ ügyvezető elnöke az EMNP tegnapi javaslatára. Kovács Péter közleményében kiemelte: Szilágyi Zsolt „az elmúlt tíz évben két pártot is létrehozott, és úgy látszik, tapasztalatait egy választási párt megalakításában akarja kamatoztatni. Biztos vagyok benne, hogy a magyar képviselet megerősítése az önkormányzatokban és a parlamentben nem egy újabb párt, hanem a szövetség (az RMDSZ) által valósítható meg”. Kovács Péter sérelmezte, hogy az EMNP az RMDSZ-szel elkezdett tárgyalás két fordulója között a sajtón keresztül üzenget. Szerinte ez megkérdőjelezi az összefogásra vonatkozó javaslat komolyságát. „Szilágyi nem megegyezni akar, hanem a nyilvánosság előtt pozitív fényben feltüntetni magát” – vélekedett.
Ami az összefogást illeti, az ügyvezető elnök a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt, az RMDSZ-es Soós Zoltán példáját említette, aki az RMDSZ, az EMNP és az MPP logója alatt indulhat. „Amennyiben mindannyian odatesszük a vállunkat, és Soós Zoltán megnyeri a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, bebizonyosodik, hogy az általunk képviselt konstrukció az életképes, nem egy választási párt, amely elfelejtet mindent, ami az elmúlt 25 évben történt” – írja Kovács Péter. Végül pedig kifejezi reményét, hogy az eredeti terveknek megfelelően sor kerül a két politikai alakulat közti megbeszélésre, ahol a felek megpróbálják közelíteni álláspontjaikat.