„Értékeléseket és elemzéseket hallottam arról, hogy mi várható 2016-ban, hogy milyen ádáznak ígérkezik a választási küzdelem, illetve a kihívásokról, amelyeknek mindannyiunknak – államfő, állami intézmények, pártok, civil társadalom – eleget kell tennünk.
Államelnökként tökéletesen tudatában vagyok a 2016-os év várakozásainak, de azokra nem aggodalommal tekintek, hanem felelősséggel és bizakodással. Remélem, hogy valamennyi politikai szereplő egyenlő felelősséggel kezeli a polgárok várakozásait” – jelentette ki Klaus Johannis államfő tegnap a román kultúra napja alkalmából megtartott beszédében. Kiemelte: „Éveken keresztül a klientelizmus, a nepotizmus, a törvény és az adott szó iránti tisztelet hiánya, az iskola és a kultúra iránti megvetés mutatkozott meg tüntetőlegesen, sőt, itatta át a közvéleményt azzal kapcsolatban, hogy mit jelent sikeresnek lenni a karrierben, az életben és főként a politikában. (…) Az, ami a 2016-os esztendőt különlegessé teheti, nem a választás mint politikai cselekvés, hanem a társadalom áthelyezése értékekre” – hangsúlyozta. Utalt arra, hogy szükség van a siker kultúrájára, ami teljesítményen, munkán, tehetségen, tisztességen és integritáson alapul. „Ez a képzett Románia projekt egy másik kifejezése, ennek szeretném szentelni a 2016-os évet” – szögezte le.
Törékeny a kulturális infrastruktúra
A romániai kulturális infrastruktúra törékeny, mert a hatóságok nem törődtek vele időben: színházak zárnak be, múzeumok szűnnek meg helyhiány miatt, ezen a helyzeten pedig beruházásokkal és a kultúra népszerűsítésével kell változtatni – jelentette ki Klaus Johannis államfő, aki szerint „a kultúra ma a paradoxonok területe. Egyrészt nemzetközileg elismert filmjeink vannak, olyan rangos díjakkal, amelyekre valóban büszkék lehetünk, másfelől azonban a mozihálózatunk képtelen felvállalni a filmek vetítését. Ez az ellentét tetten érhető a dramaturgiánk nemzetközi presztízse és a földrengések által veszélyeztetett ingatlanokban működő színházak bezárása, gazdag örökségünk és a hely- vagy személyzethiány miatt megszűnő múzeumok, figyelemre méltó műemlék épületeink és az azok fenntartására vagy helyreállítására elkülönített költségvetés elégtelensége között. (…) Megengedtük, hogy a kultúra nem megfelelő terekben történjen, egyre kevesebb és egyre kevésbé motivált emberrel, rossz körülmények között, a »hadd el, jó lesz az« elve alapján” – fejtette ki, és azt kérte, hogy mind a kultúra népszerűsítése, mind a beruházások révén változás álljon be ebben a kérdésben. „Ehhez elsősorban a kultúra népszerűsítésére és fenntartására irányuló akaratra – annak minden megjelenési formájában –, illetve hosszú távú, mind az emberi, mind az anyagi erőforrásokat magában foglaló vízióra, felelős döntésekkel jellemzett stratégiára és az egész rendszer kohéziójára és folytonosságára van szükség” – mondta. Egyúttal az oktatás terén szükséges befektetésekről is szólt. „Fiataljaink kreatív potenciálját nem érhetjük el, ha nem fordítunk figyelmet a teljesítményre és annak elismerésére alapozó oktatási rendszerhez szükséges keret megteremtésére, illetve a valódi tehetségek megtalálására és legmagasabb szintű segítésére. Az oktatási és kutatási rendszernek meg kell hogy legyenek azok a mechanizmusai, amelyekkel büntethetők a feddhetetlenség és érdemközpontúság elveitől való eltérések, és támogatható a minőség kultúrája” – fogalmazott az elnök.
