A szerb Külföldi Beruházási és Exportfejlesztési Ügynökség, a SIEPA naponta kap értesítést tervezett ügyletek felfüggesztéséről. Becslések szerint az év eleje óta Szerbia mintegy 750 millió euró külföldi beruházástól esett el tervezett beruházások hol hangos, hol csöndes leállítása miatt.
A legfrissebb kudarc a kelet-szerbiai Borban lévő ércbányászati és kohászati kombinát privatizációja. Két tendert írtak ki rá, s mindkettőnek a nyertesét (legutóbb az Atek osztrák vállalatot) azért kellett elutasítani, mert nem tudta megszerezni az ügylethez a kellő bankgaranciát. Ilyen máshol is előfordul, állítják a szakemberek, azt viszont nagyon nyugtalanítónak és jelzésértékűnek tartják, hogy az Atek mögül az a Deutsche Bank vonult vissza, amely korábban megvonta ugyancsak megígért támogatását a Horgos―Pozega autópálya építésére kiírt pályázatot elnyerő, osztrák vezetésű konzorciumtól is. Világos indok egyik esetben sem hangzott el, szerb illetékesek csak közvetítőkön keresztül kaptak olyan jelzést, hogy a német pénzintézet a szerb belpolitika képlékenysége miatt vált nagyon óvatossá.
A dél-szerbiai Pirot vezetői izgatottan várják a május 11-i parlamenti választás eredményét, mert a cipőben, ruházatban, kiegészítőkben, divatcikkekben számos világmárkát birtokló olasz Geox konszern ― nyíltan a szerbiai helyzetre hivatkozva ― egyelőre felfüggesztette nyolcmillió eurós, cipőgyár-építési beruházását. Az üzemben ezer embernek lenne munka, ami a helyi munkanélküliség 15 százalékos mérséklődését jelentené.
A Tus szlovén vállalat Vranjéban ― ugyancsak a gazdaságilag elmaradott Dél-Szerbiában ― bevásárlóközpontot akart létesíteni, ahol százan dolgoztak volna. A cég annyira komolyan gondolta a beruházást, hogy tavaly 1,5 millió euróért megvásárolta az építési területet az önkormányzattól, s abba is beleegyezett, hogy a 3000 négyzetméteres bevásárlóközpont elkészülte után havi 2000 euró bérleti díjat fizet. Az építkezés a tervezett időpontban, márciusban nem kezdődött el, s a Tus belgrádi képviselője bejelentette, hogy cége nemcsak Vranjéban, hanem egész Szerbiában felhagy tevékenységével.
De nemcsak a termelési és kereskedelmi szférából érkeznek nyugtalanító hírek, hanem a pénz világából is. A Beloex15 index, amely a belgrádi tőzsdén forgalmazott legkapósabb részvények kereskedésének alakulásától függ, az év eleje óta 25 százalékot zuhant, s ebből 17 százalékot márciusban. Az éves inflációt az eddigi trend alapján máris úgy becsülik, hogy tíz százalék fölött lesz, szemben a betervezett 6,5 százalékkal, de szakemberek szerint a valós érték 12 és 15 százalék között alakul.
A világ sok vezető pénzintézetét (Világbank, Nemzetközi Valutaalap, EBRD) végigjárt Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes nemrég a politikai kampány közepén is kénytelen volt szakmai figyelmeztetést adni: a külföldi beruházások elmaradása miatt Szerbia hamarosan a hazai pénz, a dinár stabilitását biztosító valutatartalékaiból lesz kénytelen fizetni külső adósságait. Goran Nikolic, a belgrádi Gazdasági Elemzések Központjának vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy a külső beruházások elmaradása a teljes külkereskedelemre (exportra és importra egyaránt), valamint az ipari termelésre is kihat, előbb a bruttó nemzeti termék (GNP) növekedésének lassulásához, majd értékének számszerű csökkenéséhez vezet. Azért lesz így, mert a GNP növekedése Szerbiában alapvetően a hazai kereslettől függ, ami ― hacsak újabb veszélyes pénzügyi spirált elindító hitelezésekkel nem támogatják meg ― legjobb esetben is stagnálni fog a belátható jövőben.
