A helyi református templomot megtöltő több száz érdeklődő előtt Jánosi Zoltán, a társaság elnöke laudációjában a 78 éves díjazottat méltatva úgy fogalmazott, hogy a költő egész életműve – versben, szépprózában, szociográfiában és esszében is – Kölcsey Ferenc öröksége és a Himnusz mellett áll. Jánosi Zoltán beszédében Ágh Istvánt Kölcsey Ferenc egyik legkövetkezetesebb 20. és 21. századi örökösének nevezte, majd átadta neki a Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet. „Műfajok és tettek sokaságában segített a nemzetnek újraeszmélni, rátalálni önmagára, Istenre, önvédelmi reflexeire és a maga legjobb esélyeire” – jelentette ki a Kölcsey Társaság elnöke, hozzátéve, hogy Ágh István nemcsak a vergődő, szenvedő magyarságot mutatta meg korának, de az alkotni képeset, a magasra tekintőt és a felemelkedőt is.
Ágh István (eredeti nevén Nagy István) 1938. március 24-én született Iszkázon, testvére Nagy László (1925–1978) szintén Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. Általános és gimnáziumi évei után 1961-ben az ELTE BTK magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. 1961–1962-ben az építők szakszervezetében, majd 1969-ig a Népművelési Intézetben könyvtáros. 1968 és 1970 között a Munka folyóirat kulturális rovatát, 1975-ben az Új Írás versrovatát vezette, majd 1985 és 1990 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa irodalmi publicisztikára. 1997 óta a Hitel munkatársa, a közbeeső időszakokban szellemi szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. Első verseskönyve 1965-ben jelent meg, azóta további tizenegy verseskötete mellett tíz szépprózát, esszét és öt gyermekirodalmi műveket tartalmazó munkája látott napvilágot. Versei gyakran jelentek meg a Kortársban, a Tiszatájban és más szépirodalmi folyóiratban. Prózája is több műfajt foglal magában, jegyzeteket, naplókat, szociográfiai írásokat, tárcákat, kritikákat, portrékat, önéletrajzi forrásból táplálkozó műveket, melyek testvére, Nagy László alakjára is rávilágítanak.
Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Törőcsik Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő részesült az elismerésben, de a díjazottak között volt többek között Vári-Fábián László József Attila-díjas költő, műfordító, Sebestyén Márta népdalénekes, Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.